> Ahhoz, hogy különálló OSről beszélhessünk, meg kell lennie egy bizonyos fokú eltérésnek. Pl. te sem akarsz egy csimpánzzal kamatyolni, holott a génkészletünk cca. 98%-ban megegyezik, mert semmilyen formában nem vagyunk azzal a fajjal kompatibilisek.
> Ugyanez vonatkozik az operációs rendszerekre is.
Én az egyediségről alkotott elképzeléseidre reflektáltam, hogy merőben tévesek. Ami nem egyezik meg 100%-ig akármi mással, az egyedi. Lehet, hogy nem túl nagy mértékben, de egyedi. Ennek megfelelően egy Linux disztró is egyedi, csak maximum nem túl eredeti. Klón. Kópia. Whatever.
> Mikor arról beszélsz, hogy magyarok állították elő, akkor talán érdemes megvizsgálni, hogy hány %-ban is volt a dologban magyar kéz.
És ez hol mond ellent annak, amit én mondtam?
> Mert attól, hogy egy Suzukit itt szereltek össze, a márka nem lesz magyar.
Itt nem is erről volt szó, nem outsourced összeszerelésről, hanem saját kútfősről. Ugyanis, ha a Suzuki valamelyik helyi gyárában rakják össze, az nyilván csak assembled in Hungary, de ha egy hazai cég Suzuki alkatrészekből, de a saját szakállára összerak egy kocsit, akkor az már magyar termék lesz. Akkor is, ha csak 5%-ban tér el az ismert Suzuki modellektől.
> Olyan ez mint amikor piros-fehér-zöld pántlikától lesz magyar a kínai fokhagyma. Vagy amikor egy kíni pólóra rászitáznak két csíkot és magyar sportmez lesz belőle.
És ennek mi köze ahhoz, amiről én beszéltem? (Egyébként az utóbbi példád nem feltétlenül stimmel, mert a "magyar sportmez" nyilván téves, hiszen az ominózus sportmez kínai és nem magyar, de a "magyar sportmez" már megállja a helyét, mert ez egy "kínai magyar sportmez", mivel ott a termék az nem egyszerűen sportmez, hanem magyar sportmez. Abban a kontextusban nem azt jelenti, hogy magyar a termék, hanem azt, hogy magyar "felségjelű"/"színű". A brazil sportmezeket is kínában gyártják, de attól azok még brazil sportmezek.)
> A mikroszámítógépes analógiád ott sántít, hogy mindegyik gép esetében jelentős mérnöki munka volt, hogy a klónt, vagy a liszenszben vett terveket az itthoni viszonyokra industrializálják, és a gyártás, szerelés művelete is itthon történt. Arról nem beszélve, hogy ezek a gépek mögött volt némi politikai hátszél is, mert hozzájárult bozonyos know-how megszerzéséhez.
Miért, egy Linux disztribúció összeszerelésében nincs mérnöki munka? Next-next-next-finish? Az UHU Linuxot is valami script állította össze, nincs mögötte tizensokévnyi melója a jóég tudja hány mérnöknek? BTW, "a gyártás, szerelés művelete is itthon történt", ez elég érdekes pont az érvelésedben, lévén egy bekezdéssel feljebb még pont azt mondtad, hogy attól még nem magyar valami, hogy itthon szerelik össze. Most akkor, hogy is van ez?
> Bocsánat, a lendületes kommentelésben kimaradt a "tisztán magyar, nemzeti...". Van fontosabb elfoglaltságom is itteni kommenteléseknél.
A politikai részt magasról leszarom. Ennek már amúgy sincs végképp semmi köze ahhoz, amiről én beszéltem.
> Ha megnézed pl. Redhat, Debian, Ubuntu
vs.
> Nincs semmi irrealitás abban, hogy ne különálló OSnek nevezzünk egy kernel és userland szinten majdnem 100% kompabilitást mutató bytehalmazokat.
Akkor most, hogy is van ez? A "kernel és userland szinten majdnem 100% kompabilitást mutató bytehalmazok" nem nevezhetőek külön OS-nek, de a Debian és az Ubuntu igen? Az utóbbi az előbbi mindenkori unstable ágán alapszik. A csomagkezelője azonos. Amióta systemd van SysVInit és UpStart helyett, azóta az initje is. (Mellesleg a systemd kapcsán nyugodtan ide lehet szúrni, hogy amióta van, azóta a Linux disztrók között még kevesebb a különbség.) A szoftverkészlete is azonos a két OS-nek, maximum a frissessége tér el, de nyugodtan telepítgethetsz az egyikéből a másikra és vice versa. Közel 100% a kompatibilitás. Akkor ennyi erővel az Ubuntu sem önálló disztró. Sőt, ennyi erővel kb. nem önálló OS egyetlen deriváns disztró sem. Most akkor, hogy is van ez?
> Továbbra is azt mondom, némi jóérzéssel, a bP esetében beszélhetünk magyar linux disztribúcióról, de nem beszélhetünk magyar OS-ről.
Én meg továbbra sem a BP-ről beszéltem, hanem általánosságban.