( Hiena | 2020. 06. 01., h – 18:52 )

Ahhoz, hogy különálló OSről beszélhessünk, meg kell lennie egy bizonyos fokú eltérésnek. Pl. te sem akarsz egy csimpánzzal kamatyolni, holott a génkészletünk cca. 98%-ban megegyezik, mert semmilyen formában nem vagyunk azzal a fajjal kompatibilisek.
Ugyanez vonatkozik az operációs rendszerekre is.

Mikor arról beszélsz, hogy magyarok állították elő, akkor talán érdemes megvizsgálni, hogy hány %-ban is volt a dologban magyar kéz. Mert attól, hogy egy Suzukit itt szereltek össze, a márka nem lesz magyar. Olyan ez mint amikor piros-fehér-zöld pántlikától lesz magyar a kínai fokhagyma. Vagy amikor egy kíni pólóra rászitáznak két csíkot és magyar sportmez lesz belőle. 
A mikroszámítógépes analógiád ott sántít, hogy mindegyik gép esetében jelentős mérnöki munka volt, hogy a klónt, vagy a liszenszben vett terveket az itthoni viszonyokra industrializálják, és a gyártás, szerelés művelete is itthon történt. Arról nem beszélve, hogy ezek a gépek mögött volt némi politikai hátszél is, mert hozzájárult bozonyos know-how megszerzéséhez.

Bocsánat, a lendületes kommentelésben kimaradt a  "tisztán magyar, nemzeti...". Van fontosabb elfoglaltságom is itteni kommenteléseknél.

Ha megnézed pl. Redhat, Debian, Ubuntu, Gentoo, AmigaOS, DMOS, FreeBSD, AROS, RTOS, QNX felsorolást, elég egyértelmű, hogy hol lehet egy vonalat húzni a linux disztribúciók és az egyéb OS-ek közé. Nincs semmi irrealitás abban, hogy ne különálló OSnek nevezzünk egy kernel és userland szinten majdnem 100% kompabilitást mutató bytehalmazokat. Továbbra is azt mondom, némi jóérzéssel, a bP esetében beszélhetünk magyar linux disztribúcióról, de nem beszélhetünk magyar OS-ről.