( bolond | 2020. 05. 28., cs – 12:51 )

A dialógusablakok képeiről jut eszembe (szerintem nem először:). Régen Windowson a legtöbb program a standard dialógusablakot használta. Tök jó volt, akkoriban szinte csak az OSS szoftverek nyomatták az össze-vissza gombelrendezésű ablakaikat, amik némelyik gombján akár egy egész mondat is szerepelt. Azóta az efféle hülyeség trend lett. Az "ok/mégse", az "igen/nem/mégse" és a "megszakítás/újra/kihagyás" elég volt szinte mindenre, de szét kellett baszni, mert túl sablonos és produktív volt. Valami hihetetlen microsoftos retardáltság kell ahhoz, hogy a "menti a módosításokat?" kérdés után "igen/nem/mégse" helyett "mentés/elvetés/mégse" (az "elvetés" rosszul van fordítva, mert eredetileg kb. "nem mentem" szerepel ott) legyen a WordPadben. Milyen agyhalott gondolja jónak, hogy eldöntendő kérdésre már-már kifejtő mondatokkal kell válaszolni? Az ember elolvassa a kérdést, és azonnal tudja, hogy igen vagy nem, de az az elkúrt ablak egyik lehetőséget sem kínálja fel neki. Annyira értelmetlen és szomorú, hogy egy marginális viselkedésből trend lett. (Egyébként a homofóbok is hasonló miatt aggódnak. :D)

Jah, meg a faszkalapok még XP idején alapból kikapcsolttá tették a shortcut-aláhúzást. Pedig pont azoknak lenne rá szüksége, akik ahhoz is hülyék, hogy bekapcsolják. De nem csak a bekapcsolásához hülyék, hanem azt sem tudják, hogy létezik egy tradicionális funkció, amivel gyorsabban végezhetik a feladatukat, és soha nem is fogják megtudni. A maradék meg "dühöng", mert ma már nem tud egy I vagy egy N billentyű lenyomásával választani egy dialógusablakban, hanem el kell olvasnia az eldöntendő kérdésre adott kifejtős válaszokat, és ha haladni akar, programonként és kérdésenként meg kell jegyeznie a különféle billentyűket (ha egyáltalán vannak). Ami WordPad esetén M és E ("mentés" és "elvetés"), az pl. LibreOfficeban E és N ("mentés" és "ne legyen mentve"). (Szerk.: Jegyzettömb: "mentés" és "ne mentsen". Paint: "mentés" és "nincs mentés". :D) Ha a jól látókkal ilyen gátlástalanul kibasznak, bele sem merek gondolni, milyen durván szívatják a látássérülteket és a mozgásukban korlátozottakat.

Apróságok, tudom. Csak egy-két apró bitang nagy kóklerség.
Persze nevezhetjük tervezésnek is, csak hát nem az, hanem egy rakás szar, ami lassan szétkenődik mindenütt. :D