( asch | 2020. 05. 26., k – 15:57 )

A könyvedből:

> Ami az éntudatot illeti, szerintünk ez az, amit a misztikusok léleknek neveznek. Tudományosan úgy határozhatnánk meg, hogy ahhoz, hogy egy organizmus boldogulni tudjon a világban, szükséges, hogy idegrendszerében felépítse a külvilág bizonyos részletességű modelljét, amin gondolatkísérleteket végezhet ("képzelődhet"), hogy aztán a gondolatban legeredményesebbnek tartott cselekvést tegye meg a gyakorlatban.
 

Ha ezt nevezik léleknek, akkor mi a különbség? A neve?

A tudományos meghatározásod viszont nem túl sokatmondó, mivel pont az nincsen benne, hogy mi a mechanizmusa az éntudat megjelenésének. Pont az a kulcs ugyanis, hogy semmilyen módon nem jelenhetne meg az éntudat, illetve a lélek, ha a világ valóban tisztán mechanisztikusan fizikai lenne. Az éntudat csakis valami más jellegű folyamat által jelenhet meg, hiszen a fizikai ismereteink semmit nem tudnak mondani róla. A vizsgálásában a tudomány tehát semmit nem segít.

 

Ezenkívül amiben még ellentmondok a könyvednek az az, hogy sok helyen erkölcsre és hasonlókra hivatkozol. A tudományban nincsen erkölcs, csakis az emberi hitvilágból vezethető le. Te viszont nem definiáltad, hogy mi a hitvilágod, így amikor erre hivatkozol, az számomra érvénytelen. Amikor hasznosságra hivatkozol, az ugyanígy érvénytelen, ugyanis értékrend nélkül nincsen hasznosság sem. Értékrend viszont hit nélkül nincsen, ugyanis a tudomány nem definiálja, hogy mi értékes és mi nem az számára.

 

Lényegében miközben mások hitét kritizálod "tudományos alapon" a saját hitedet-értékrendedet abszolút igaznak és konszenzusosan elfogadottnak feltételezed implicit módon bármiféle alátámasztás nélkül.