Az emberek nagy része ódzkodik a technikai és bonyolult dolgoktól, mert csak annyit hajlandóak eldönteni, hogy hideg van és ezért fűtést akar vagy sem. És lehetőleg olcsón (a menőzési faktor módosíthat ezen, de annak akkor látványosnak kell lennie).
Megpróbálom külön kifejteni a fűtés koncepcióját és azt, hogy ez és ennek a vezérlése mennyiben tér el a bolti dobozos rendszerektől.
Az alkotóelemei a rendszernek:
- radiátorok, manuális termofejjel
- padlófűtések, manuális termofejjel
- 2 db 1000 literes puffertartály
- 1 db 300 literes két csőkígyós indirekt meleg víz tároló
- 1 db víz-víz hőszivattyú
- 1 db vegyes tüzelésű kazán
- 2 tábla napkollektor
A radiátorok és a padlófűtések vezérlése teljesen manuális, mindenki úgy tekergeti a termofejet, ahogy csak szeretné, teljesen hétköznapi rendszer, semmi újszerű nincs benne. Ha nagyon szükséges lenne, akkor lehet tenni motoros vagy bimetallos fejeket, aztán a szobába tett termosztáttal vezérelni, ahogy jólesik.
Az elsődleges puffertartályból kapják a hőt a radiátorok felülről és a padlófűtés alulról, a két körnek van egy-egy PWM vezérelt keringtető szivattyúja egy-egy nyomásmérővel, egy-egy átfolyásmérővel és egy-egy bypass túláram szeleppel. A saját vezérlés periodikusan elindítja a szivattyúkat növekvő fordulaton addig, amíg a nyomásmérő a beállított előremenő nyomást el nem éri és ha az átfolyásmérő nem jelez, mert az összes termofej el van zárva, akkor leáll a szivattyú. Ha az átfolyásmérő jelez, akkor egészen addig konstans előremenő nyomáson tartja a szivattyúkat, amíg kering a víz. Teljesen hétköznapi rendszer, semmi újszerű nincs benne, annyi a bolti vezérlőhöz képest a hasznos tudás, hogy nem a bypass szelep keringteti vissza a vizet a beállított nyomáson, ha minden radiátor és padlófűtés el van zárva, kímélve van a szivattyú, hosszabb az élettartama. Bármikor cserélhető a vezérlés, fűtésszerelő nem esik kétségbe, ha ilyet lát.
HMV esetén van a tartályon cirkulációs csonk, mert a kazánház relative messze van a meleg víz használati helyektől, ezen van a többitől eltérő kis teljesítményű szivattyú, amelyik cirkuláltatja a meleg vizet egy körpályán, hogy ne kelljen kiengedni 8-10 liter vizet, amíg jönni kezd a meleg víz. Ennek annyi az okosítása, hogy a konyha, a fürdőszoba és a mosdó felkapcsolt lámpájától megindul és méri a visszatérő víz hőmérsékletét, ha az melegebb, mint 35 °C, akkor kikapcsol és addig szakaszosan visszakapcsol, amíg van világítás az említett helyeken. Ennek a klasszikus megoldása az, hogy fixen vagy időzítővel van kötve a szivattyú, bármikor ki lehet cserélni ilyen vezérlésére.
A HMV tartályon van egy felső és egy alsó fűtőegység, a felső 40 °C hőmérsékletre van beállítva, fixen kötve, az alsó pedig relén keresztül a kazánházban kézzel is kapcsolható, fixen 65 °C hőmérsékletre van állítva a saját termosztátja. Ebben semmi különbség nincs, így szokták, hogy mindig legyen 80-100 liter meleg víz, ha meg tudjuk, hogy vendégek jönnek, akkor be lehet kapcsolni az alsó fűtőegységet, ilyenkor 300 liter 65 °C víz lesz. Annyi az okosítás, hogy nem csak kézzel lehet lehet bekapcsolni az alsó fűtőegységet, hanem logika alapján automatikusan is a relén keresztül.
A HMV tartály alsó csőkígyója a napkollektora van kötve, teljesen hétköznapi módon, teljesen független mindentől a működése. Az okosítás a plusz szenzorok.
A HMV tartály felső csőkígyója az elsődleges puffertartályra van kötve, egy keringtető szivattyúval oszlik meg közöttük a hő. Ha a HMV tartályban a víz túlmelegedne és a puffer hőfoka alacsonyabb, akkor a hő a pufferbe megy; ha a HMV tartályban a víz nagyon lehűlne és a pufferben magasabb a hőmérséklet, akkor meg a HMV tartályba megy a hő, a HMV tartály hőmérséklete az elsődleges prioritás. Boltban kapható vezérlőre cserélhető, ha szükséges, teljesen független mindentől a működése. Az okosítás a plusz szenzorok.
Az elsődleges és másodlagos puffertartály szintén össze van kötve egy keringtető szivattyúval, teljesen hasonló vezérléssel, mint a HMV tartálynál, nyilván az első puffer hőmérséklete a prioritás. Boltban kapható vezérlőre cserélhető, ha szükséges. Teljesen független mindentől a működése. Az okosítás a plusz szenzorok.
A víz-víz hőszivattyú az elsődleges puffertartály középső részére van bekötve, 45 °C a kapcsolási hőmérséklete, ha ez alá csökken a hőmérséklet, akkor bekapcsol, aztán meg ki. Teljesen független minden mástól a működése. Az okosítás a plusz szenzorok. Amíg működik a hőszivattyú, addig a HMV tartályban nem kapcsolnak be a fűtőszálak.
A vegyes tüzelésű kazán az elsődleges puffertartály alsó és felső részére van bekötve, ha jelet kap, hogy be fogok gyújtani vagy a kazánon hőmérséklet emelkedést mér, akkor bekapcsol és keringtet. A gyári kazánvezérlőhöz képest annyi a plusz benne, hogy a kazán bemelegedési szakaszában kisebb tömegárammal keringtet, hogy a kazán minél hamarabb meghaladja a kondenzációs szakaszt, ne csapódjon ki nedvesség a tűztérben, ami nem jó vegyes tüzelésnél. Erre amúgy be van építve egy 60 °C állított kazánvédő szelep is, ha ki kellene cserélni egy bolti kazánvezérlésre, akkor minden megfelelően működik. Teljesen független mindentől a működése. Az okosítás a plusz szenzorok (nyomás és térfogatáram).
Azt hiszem nem hagytam ki semmit. Ezek mind boltban is kapható vezérlőkre cserélhető autonóm vezérlők, amelyek csak egy kicsivel okosabbak, mint a boltiak, viszont bármikor csereszabatosan boltira cserélhetőek, tehát ha a fűtéshez szakembert kell hívni, akkor a szakember nem fog kétségbe esni, mert bármelyik komponenst ki lehet váltani tetszőleges bolti termékkel, a kezelőszervek meg teljesen megszokott konzervatív kezelőszervek, senki nem retteg attól, hogy mi lesz, ha valami nem működik.
Minimális interakció van az egyes komponensek között, gyakorlatilag a legtöbb között semmilyen interakció nincs, mindegyiknek van pár szenzora és kapcsol valamit; vagy olcsóbb így, mint a bolti megoldás én meg szeretek barkácsolni vagy pedig okosabb, mint a bolti, mert olyan dolgokat is figyelembe vesz, amelyeket a bolti vezérlők nem. Ezen túl - ha van hálózati kapcsolat, akkor látom méréseket és kapok különféle soft és hard riasztásokat, mint például azt, hogy érdemes lenne fával ráfűteni a pufferre vagy arról, hogy csökken a nyomás a rendszerben. De mindenféle problémától mentesen működik nélkülem és hálózat nélkül is. Ezt a fajta tervezési szempontot hiányolom mondjuk az okos-otthon rendszerekből, pláne azokból, ahol minden egy központba van bekötve.
Én azt látom, hogy sokszor mérnökök is nagyon korlátoltak tudnak lenni, villanyszerelők/gépészek pedig pláne: benne vannak a szokásos napi lendületben és ez a cső látás határozza meg őket (persze azért vannak kivételek, de azokat nehéz megtalálni). Olyanból pedig tényleg kevés van, aki a másik szakterületére is hajlandó belepiszkálni.
Hogyne, a fűtést szokták a legjobban elbonyolítani. Nálad például mennyire van elbonyolítva?