( csortu | 2020. 05. 14., cs - 11:46 )

> Szóval kb 0.5%-0.6% Magyrországon az IFR, ami nagyságrendben ott van, ahol a finn adat

A 0,17% vs 0,7% jelentős eltérés.

Az azonos nagyságrend statisztikában azt jelenti, hogy kevesebb mint 10x az eltérés közöttük. Az hogy a 0,17 vs 0,7% eltérés jelentős e az véleményes, de tedd hozzá, hogy februárban 3%-ról indult a becslés. Ahhoz képest ez a két szám a majdnem mindegy kategória.

Plusz ezt az eltérést simán magyarázza a fent említett procedurális eljárás, hogy kik kerülnek be a korona halott kategóriában. Van arról infó, hogy Magyarországon kiket számítanak be? (Gyanítom, hogy tágabb a kör, mint Finnországban, de pontos infóm nincs.)

Hogy érthető legyen: van ország, aki csak azt rakja be koronahalottnak, aki bizonyíthatóan a korona vírusfertőzés miatt hal meg. Ezzel szemben vannak, ahol azok számolódnak ide, akiket előbb pozitívra teszteltek, és aztán meghaltak. (Erősen torzít itt a tesztelések nem reprezentatív volta.) Harmadik metódus, hogy minden kórházban meghaltat letesztelnek, és akiben jelen van a korona, az ide számolódik. (Ide ugye nem számolódnak a nem kórházban meghaltak. Figyelem, ebben a verzióban benne lesz az agyműtét közben meghalt vagy a közlekedési baleset után a kórházban meghalt is, ha utána koronára pozitívan tesztelődik.) Mindhárom gyakorlat alkalmazásban van egyes országokban.

Kis színes, hogy az egyik német virológus nyilatkozta, hogy a tüdőgyulladásban eblhunytak 20%-ában midig kimutatható valamelyik koronavírus törzs, pár évvel ezelőtt volt egy ilyen tanulmány. Ez azért érdekesen színezi a halálozási statisztikákat.

Másik kis színes, hogy minap olvastam, hogy kijöttek a finn halálozási statisztikák, asszondja, hogy 2010 óta nem haltak meg ilyen kevesen Finnországban április hónapban. A következtetést mindenki vonja le maga.