( Ritter | 2020. 04. 07., k – 18:14 )

"De ez nem jelenti azt, hogy felhatalalmazást kaptak volna a választási törvény saját igényükre faragására"

De bizony azt jelenti. Ha egy parlamenti frakció vagy koalíció eléri  a 2/3-ot módosíthatja azokat. Sőt elvben egymással semmilyen szövetségben nem levő frakciók is megtehetik. Bár ez nem jellemző, de volt  már erre is példa. 

Megjegyzem a korábbi választási törvénnyel évtizedes mulasztásos alkotmánysértés állapotában volt a parlament. Ugyanis a rendszerváltozással járó lakosságmozgás miatt jelentős különbségek alakultak egyéni választókörzetek között. A legkisebb és legnagyobb választókörzet között több mint kétszeres különbség volt választók számában. Csak Budapesten akkor lettek meghúzva a választókörzetek határai, amikor még 2 millió felett volt a főváros lakosságszáma. A 2000-es évekre ez a szám 1,7 millióra csökkent. Ez a korábbi elvben 50 ezresre méretezett egyéni választókörzetekkel számolva 6 -7 képviselői hely, amire a főváros már nem lett volna jogosult de az agglomerációból meg ennyi hiányzott. Mert a többség oda költözött ki Budapestről. Számoljunk csak 6-tal. Ez 12 képviselőnyi eltérés, +6 fideszes és -6 ballib hely. Ez akár más irányba is dönthetett volna el választásokat. 

A fidesz éppen hogy megoldotta az mulasztásos alkotmánysértés problémáját az új választási törvénnyel és az új egyenlő választószámú körzethatárokkal.

"Nyilván más lenne a helyzet, ha a választások előtti választási programjuk hangsúlyos eleme lett volna"

Soha nem volt kötelező a választási program egy az egybe megvalósítása, sem a választási program teljessége későbbi kormányzásra és törvényhozásra nézve győzelem esetén. Ez nem magyar unikum, a világ demokratikus országaiban mindenütt így van. Ha tudsz kivételt, kérlek írd le. 

Sőt még választási program írása sem kötelező. Írhatod, hogy szerinted morálisan így lenne helyes de az nem jogi kategória.