( Friczy | 2020. 04. 03., p – 09:02 )

Korábban valóban nem jött át. Ennyire nem ismerem a banki hitelezési és törlesztési gyakorlatot (amikor én vettem fel hitelt, egyszerűbb volt, mert ugyanannál a banknál vettem fel hitelt, ahol a bankszámlám is van, arról aztán az esedékességkor szépen vonta is a bank, és természetesen a törlesztéskor kezelési költség sem volt. Azt inkább a hitelnyújtáskor szokás kérni.

Gondolom, kezelési költég helyett inkább előtörlesztési díjat szerettél volna írni, az valóban létezik, azonban nem tudok olyan kikötésről egyetlen kondíciós listában sem, hogy változna a mértéke attól függően, hogy honnan érkezik a törlesztés. Általában tetszőleges utalás (nemzetközit kivéve, az bonyolultabb) esetén az átutalás költségét a kezdeményező állja, aki kapja a pénzt (legyen az a bank törlesztőszámlája, vagy tetszőleges számlatulajdonos), azt nem terheli költség.

Hitellel kapcsolatban azt még el tudom képzelni (valaki utalt is rá), hogy a bank némileg jobb feltételt nyújt, ha az adósnak van egy számlája a hitelnyújtó banknál, amiről az esedékesség időpontjában levonhatja az aktuális törlesztőrészletet. Ez viszont csak amiatt van, mert így a bank biztosabban tudja kezelni a hitelt, kevésbé kell foglalkozni a késedelemmel illetve túlfizetéssel, tehát egyszerűbb a hitelkezelés ügymenete.

Szóval most már értem a példádat, azonban nem tudok olyan hitelkonstrukcióról, ahol ez életszerű lenne. De játsszunk el a gondolattal, hogy mégis. Ez esetben az eladó megtakarít 600eFt-ot, a vevőre viszont ráterhelt egy plusz számlavezetési díjat, és egy bankon belüli átutalási költséget. Ezt ellentételezés nélkül megtenni nem kicsit aljasság.