"Azzal, hogy vannak rossz tesztek, nem lehet indokolni a tesztek szükségességének tagadását.
...
Ezt tudni kell, de ahhoz, hogy megtalálj minél több hordozót, ahhoz _elengedhetetlen_ a tesztelés.
Nagyon sok a logikai bukfenc sajnos."
Amit a hírekben olvasni lehet, nem a tesztelés szükségességét tagadták, hanem csak a tömeges tesztelését. Amikor felbukkan egy beteg, akkor akikkel kapcsolatban ált, azokat tesztelik. Ezen személyek száma korlátozott, vagyis találnak egy fertőzöttet, akkor csak annyi embert tudnak tesztelni, ahány kapcsolata volt. Minél több a fertőzött annál több embert lehet tesztelni.
A sajtó hírekkel ellentétben nem végeznek kevesebb tesztet nálunk, mint más országokban. Az eltérés abból adódik, hogy máshol jóval több a fertőzött, ezért jóval több ezek kontaktja, ezért jóval több tesztet lehet csinálni. Amit sugallnak a tesztet keveslők, hogy fordított ok-okozat, azért kevés a fertőzött, mert kevés tesztet végzünk.
A másik kérdés a kapacitás. Néhány napja volt egy cikk, hogy németország napi teszt kapacitása: 12000.
A harmadik, hogy két teszt típus keveredik a sajtóban. Az egyik laboratóriumi PCR vizsgálat, ami magát a vírust tudja kimutatni, már korai szakaszban. Ezt lehet arra használni, hogy felderítsék az új fertőzötteket. Ezt nem venni kell, hanem elvégezni. Ennek a laborkapacitás szab gátat. A másik az ellenanyag alapú gyorsteszt, ez viszont csak jóval később mutatja ki a vírus jelenlétét, amikor az immunrendszer már elkezdi legyűrni a fertőzést és jóval megbízhatatlanabb is. Előnye viszont, hogy lehet venni, rövid időn belül van eredménye és statisztikai adatokat lehet vele gyűjteni, hogy a járvány során a népesség mekkora része fertőződött meg.