> Az IBM arra hajtott, hogy ipari szabvány legyen a PC.
Aha. Tehát nem arról beszélünk, hogy a gép feleljen meg valamilyen adott ipari szabványoknak, hanem, hogy maga a gép legyen az ipari szabvány. (Ezt sem bírtad eddig érthetően elmondani, csak dobáltad az ipari felhasználás kitételt.) Úgy könnyű ipari szabványokra hivatkozva védeni valamit, ha direkt abból csinálták az ipari szabványt.
> Csak annyi mondtam, hogy a 6502 alkalmazása a PC-ben bullshit. Ez a PC nagymamájának a leveléből is kiderül, de ostoba módon a saját ismereteim alapján próbáltam bizonyítani.
A PC "nagymamájának" leveléből csak annyi derült ki, hogy elvetették, a te 6502-vel kapcsolatos spekulációid nem.
> akkor a migration path csak egy pipa, de kevés.
Hát, ha várnak egy évet, akkor lett volna 8-bites adatbuszú 68000-esük a 68008 személyében. :P De nyilván ezt nem tudhatták előre. A helypazarlás sem állja meg a helyét; az lehet, hogy a 68k-ban minden opcode 16-bites volt, viszont sokkal kevesebb utasításból lehetett megoldani ugyanazt, mint a 8086-on. A 4 évvel későbbi Amiga 1000-esben ugyanúgy 256 kB RAM volt és azon egy grafikus, multitaszkos OS futott. A chipek hiányát lentebb kifejtettem. Ez inkább három pipa a négyből, de ha lett volna még egy évük, akkor 4/4.
> Ráadásul nekik 8080 kompatibilitás is kellett.
Hát így könnyű megindokolni, hogy miért x86 legyen, csak csupa olyan feltételt kell szabni, aminek semmi más nem felelhet meg; illeszkedjen az intel iAPX-hez és legyen intel 8080 kompatibilis. Ezt nyilván nem fogja megugrani semmilyen egyéb architektúra, de az intel véletlenül pont ilyen CPU-t gyárt. Ja és lehessen rá könnyen portolni a CP/M-et is. Az ms-nek meg véletlenül pont van egy 8086-ra épülő CP/M klónja, az SCP-től vásárolt QDOS, azaz Quick (and) Dirty OS. Véletlenül nem említett két cég "győzte meg" az IBM vezetőséget arról, hogy mit is kéne belerakni a gépbe?
> Ezt akkor sem tudtam volna megmondani. Így utólag az biztos, hogy egy CPU túlélését biztosítja az azt alkalmazó gyártó nagysága és az ipari feladatokra alkalmassága. (Nem a CPU, hanem a rendszer!)
Magyarán a 68k választásának fikázása mögött semmilyen műszaki érved nem volt, hogy mitől volt az "bölcs" döntés. De a lényeg, hogy 68k sux, igaz?
Egyébként még katonai célokra is használták, volt bőven ahhoz is chip és lehetett illeszteni mindenféle rendszerhez, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a '80-as és korai '90-es évek 16 és 32-bites homecomputereinek, workstationjainak és konzoljainak többségét az hajtotta, mert lehetett rá rendszert építeni. A PC után egy évvel indult Sun sorozat első három gépét is az hajtotta, ahogy a három évvel később kieresztett HP 9000-esek első három sorozatát is. Ha UNIX workstationt is lehetett belőle építeni, akkor PC-t is lehetett volna...
> A DOS alatt pedig futott néhány kiváló program. Ugyanaz az adatmennyiség elfért a csak MB dimenzióval rendelkező diszkeken. ;) Aztán fejlődtünk és az 1GB méretű adatbázishoz legalább 16GB memória és néhány TB diszk kell. Ha leolvasom a villanyórát, ahhoz Win10 és a legújabb böngésző dukál. Pedig beírhatnám: elmű-bucko:123456+CR. Ha nem akarok ennyit írni, akkor lehetne menüből ugyanezt.
> Na, ezt a marhaságot csak azért ítam ide, mert a 8086/8 tényleg csak egy belépő szintű szerkezet volt, Bill Gates szerint a 286 egy rémálom. A 386 meg gyenge a Windowshoz. Szóval jó volt nekik a DOS. ;)
Hamis dilemma. Nem csak a 16-bites MS-DOS és a brutálbloat new-age ringyózok közt lehet választani. Az elmúlt 40 évben számos olyan hardware és szoftware környezet született, ami nem rekedt meg 16-biten és nem volt bloated sem. (Hogy mára a többségük kihalt, az nem a 32/64-bites rendszerek hibája, hanem a műszaki kérdésekben a döntés jogát szép lassan kisajátító "gazdasági" szektoré.) Az általad annyira rühellt Apple féle OS X Tiger is pl. egy remek rendszer volt, kívül-belül. (Hogy azóta mennyire lett elhízott vagy szar az OSX macOS, azt passzolom.)
> Ha még egy nagy (és céljaiban jelenősen eltérő) gyártó választja az x86-ot, annak lehetett volna olyan következménye, hogy ma a Windows rendelkezne legalább egy versenytárssal. Néhány CPU gyártó kihal, vagy meg sem születik, de az x86 variánsokat gyártó cégek közül megmarad és felemelkedik egy-két elhalt vagy rossz útra tévedt gyártó. Na, ez színtiszta spekuláció, de a 386 korában igen komoly esély volt erre.
Szerinted az összes konkurenciáját szisztematikusan megsemmisítő mikiszoft hagyta volna, hogy neki versenytársa legyen? Az Apple-t is csak azért hagyták életben (mert illúzióink ne legyenek: az Apple azért élte túl a '90-es évek második felét, mert az ms nem nyírta őket ki), hogy kikerüljék a monopolhelyzetet.
> Helyette a 90-es évek "ipari" felhasználása pl. pénztárgép==PC AT. Ma meg ott tartunk, hogy az ATM levakarhatatlan alkotóeleme az XP. Láttam már LSI alkatrészekből épített pénztárgépet is. Már akkor is az AT helyett egy értelmes középút sokkal jobb eredményt hozott volna, akár egy 80189, bár az is túllzás. (stb., stb.) Szóval most nem itt tartanánk.
Ide vezetett a wintel globalizmus.
> Tehát a mainstream kikerülése okozta a folyamatos arch váltást. Ezzel lehet vitatkozni, mégis azt mondom, figyelni kell milyen eszközöket használ az IBM!
Nem az IBM-mel volt ott a baj, hanem elsősorban a májkrémszofttal, meg az intellel, az ipar két fő hulladékgyárával; ezek nagyon jól egymásra találtak.
> Megnéztem a linket, pont azért raktam ezt oda, mert nem csak az x86 szerepelt. ;) Ezek csak utasítások, de ott volt a pascal hívási konveció támogatása a frame pointer (BP), ENTER, LEAVE, meg a rossebse emléxik rá, pedig assemblerben is használtam. Bár x86-ot ír, de a 8086-ban még csak a kezdet volt. Tehát a magasszitű nyelvek támogatása nem egy egyedi tulajdonság, csak egy pipa a fícsörök között. Látod, látod, ebbe is belekötöttél már kétszer is, még az utánanézés előtt. ;)
Az megvan, hogy az Apple szinte csak Pascalban (+ASM) dolgozott a 68000-esen? Szerinted akkor a 68000-es regiszter és utasításkészlete nem támogatta ugyanezeket a konvenciókat? De. Csak még jobban, mert nem egy dedikált pointere volt erre, hanem hét darab szabadon felhasználható generikus...
> Mert Motorolát használtak a vége felé. Nem tudtam, hogy az utolsóban benne volt az IBM is. Itt van egy Apple gömböcöm, abban sem IBM CPU van.
Magyarán a Motorola volt a beszállító. Azt mondjuk továbbra sem válaszoltad meg, hogy ez miért baj, amikor a tervezés a G5-ig közös volt, utána meg éppenhogy IBM-only. De a lényeg, hogy Motorola sux, igaz?