( SzBlackY | 2020. 03. 13., p – 23:24 )

Cserébe ha mindent egy-az-egyben élősítesz, akkor megint raksz egy szép nagy terhet az oktatóra: azon kívül, hogy a korábbi óraszámának megfelelő órát meg kell tartania, ki kell találni a távoktatás-kompatibilis számonkérési módot, az új módnak megfelelő számonkérési eszközöket meg kell valósítania (igen, még egy tesztsor összekattintgatása is terhelés), meg kell tanulnia az új eszközök használatát, kezelnie kell (egy pontig) a diákok nyávogását ("tanárúrtanárúr, nem hallom!!!!négy!" "kapcsold be a hangfalat te szerencsétlen"...) stb. (a másik oldalon meg ha most gyárt új tananyagot, az lehet még több energiabefeketetés, még ha az eredmény rosszabb is)

Lehet rajta valamennyit segíteni, pl. átrendezni az órarendet úgy, hogy össze legyenek vonva az egy tanárnak az egy évfolyamban levő azonos órái (ha vannak A-tól D-ig osztályok és a 6A-t és 6B-t viszi Béla, a 6C-t és 6D-t Gizi, akkor Bélának és Gizinek is elég egy-egy "kontakt"órát megtartani, csak egyszerre mindkét osztálynak, hogy mindkettő élőben lássa és vissza is tudjon kérdezni), de az biztos, hogy most nem irigylem sem az oktatókat, se az oktatásszervezőket.

BlackY