( uid_21365 | 2020. 02. 28., p – 13:08 )

Szerintem nagyon sokan élnek még Magyarországon azon nemzedékekből, akik felnőttek vagy legalábbis serdülők voltak a szocializmus idejében. (Én is ezek egyike vagyok). Ehhez még nagyon idősnek se kell lenni, elég ha valaki az ötvenes éveit tapossa. Na most ez azért fontos, mert a szocializmus úgynevezett „hiánygazdaság” volt, ami azt jelentette hogy a fontosabb/luxusabb/finomabb/minőségibb/stb termékekből gyakran nem volt elég: csak a „bennfenteseknek” jutott belőle, másnak nem, vagy ha jutott másnak is de csak egy egészen kevés, nagy sorbanállás volt érte, tülekedéssel, a későn jövőnek már nem maradt... illetve egy részét a pult alól lehetett megvenni, az eladó megvesztegetésével...

Emlékszem, milyen volt az amikor nagynéha lehetett banánt vagy narancsot kapni... de sok másra is jellemző volt. Ilyen volt a gázpalack és az olajoshordó is egy időben, szóval nem csak az élelmiszerek, déligyümölcsök...

Na és ennek az emléke sokakban még elevenen él. Ezért kezdenek tartalékolni, mert félnek, hogy megint ilyen idők következnek be. múgy még lehet hogy igazuk is lesz... Bár az esély erre csekély, legalábbis hogy hosszú távon legyen ilyen a helyzet. Ennek ellenére, matematikai ételemben az esély akkor se nulla rá...

Az más kérdés, ha lesz egy „apokalipszis”, a nagyvárosokban lakók esélye úgyis egy nullához infinitezimálisan nagyon közeli érték csak, legalábbis hosszú távon, tökmindegy mennyi kaját halmoznak fel. Annyit úgyse tudnak, hogy életük végéig elég legyen. Vadászni meg olyan helyen nem lehet semmire. A vízhez jutás is nehézkes, finoman fogalmazva...