( toMpEr | 2020. 02. 26., sze - 22:44 )

Monitorozással az a baj, hogy nem hatékony: a fertőzés után csak napokkal jelentkeznek a tünetek. A antitest-teszt meg lassú, erőforrás igényes és megbízhatatlan.

Olaszország volt az első, aki leállította a repülő közlekedést Kínával (nálunk továbbra sincs), mégis ott jelentkezett a legtöbb eset.

Mindenesetre a Spanyol nátha esetében a sajtó/kormány a pánikkeltés elkerülését és az elbagatellizálást választotta. Utólag, azt hiszem kiderült, hogy rosszul tették (50-100millió halott):

A magyar sajtóban még 1918 szeptemberében is jelent meg olyan félrevezető cikk, amely szerint a vírusnak nem volt köze a tüdőgyulladásokhoz. A Pesti Hírlap ugyanis szeptember 24-én képes volt leírni: „Bár a betegség enyhe és normális lefolyású, mégis szükségessé vált egy-két iskola bezárása. Sajnos, a közönség körében a spanyol betegségről téves nézetek alakultak ki, mert nagy a hajlandóság, hogy haláleseteket, amelyeket például tüdőgyulladás okozott, a spanyolnátha rovására írják, holott a két betegségnek egymáshoz semmi köze, legfeljebb annyi, hogy mindkettő magas lázzal kezdődik.” (Öt nap múlva már olyan iszonyatos mértékben tombolt a járvány, hogy a lap mégis kénytelen volt elismerni, hogy az egyik legsúlyosabb komplikációja a spanyolnáthának éppen a mellhártya- és tüdőgyulladás.) - forrás