( egmont | 2020. 02. 20., cs – 15:16 )

> összetett szavaknál az összetételi szavak határán, a határt érintő szótag határa helyett.

Oké, nézzük végig lépésről lépésre. Vegyünk két példát: „ren-dőr-ség” (szótagolás) vs. „rend-őr-ség” (elválasztás), illetve „ló-da-rázs” (egybeesik a kettő).

„A határt érintő szótag” vajon mi? Az első példánál a „dőr” az egyetlen ami szóba jöhet, ez keresztezi a határt, az ilyet nem szokás „érinti”-nek hívni, de legyen. A második példában a „ló” és a „da” egyaránt ilyen.

Következő lépésként „A határt érintő szótag [és nem szótagok!] határa” micsoda is? Az első esetben két ilyen határ is van, függőleges vonallal jelölöm: „ren|dőr|ség”, szóval melyik helyett jött be a másik? Vagy mindkettő helyett? A második példánál két ilyen szótag is volt ugyebár, a kettőnek együtt három határa: „|ló|da|rázs”, melyik(ek) helyett jött be a másik (vagy önmaga, amikor megintcsak furcsa megfogalmazás a „helyett”)?

Szóval ha nekiállsz konkrétan algoritmizálni a megfogalmazásodat, bizony belefutsz további problémákba, tovább részletezendő esetekbe, avagy hibás kódot kapsz.

Na akkor hasonló módon kíváncsian hallgatom, hogy az általam felvázolt algoritmus szerinted miért „nem sikerült”.