A sokaknak megfelelést mindig olvasom, de nem igazán tudom hova tenni. Főleg nem olyan közegben, ahol egy 40 ezer forintos Steinhart replikát nem tudnak megkülönböztetni egy 40 ezer eurós fehérarany Rolextől.
Az ember nem másnak veszi az órát, hanem magának. Nem is értem, hogy miért merül fel az egyesekben, hogy másnak veszik, másnak viselik. Magyarországon a faszhosszabbító nem az óra, hanem az autó. Azt látja a szomszéd, a munkatárs, az utca egyszerű embere. Egy BMW-t még a szegregálva tanított, nevét leírni nem tudó cigány is meg tudja különböztetni a Suzuki Vitara-tól.