Elolvastad az "érveket"?
A tananyag kitüntetett eleme ugyanis az üldözött magyarság koncepciója, a Trianon fölötti gyász hangsúlyozása és a határon túli magyarsággal való egység deklarálása. A történelmi trauma miatt érzett fájdalom jogossága nem tagadható, ahogy az sem, hogy a magyar irodalom valóban államhatárokon átívelő, de „ezt a fájdalmat az irodalomtörténet vezérgondolatává tenni mélyen irodalomellenes gesztus”.
Kimásoltam a NAT-ból:
B.
ALKOTÓK
A tanuló olvassa és önálló, illetve osztálytermi munka keretében feldolgozza az alábbi szerzők kerettantervben
részletesen meghatározott egyes műveit:
Ady Endre, Áprily Lajos, Arany János, Babits Mihály; Balassi Bálint; Berzsenyi Dániel, Choli Daróczy József; Agatha
Christie, Csokonai Vitéz Mihály, Csukás István, Daniel Defoe, Tonke Dragt, Dsida Jenő, Fazekas Mihály, Fekete
István, Gárdonyi Géza, Herczeg Ferenc, Illyés Gyula, Janus Pannonius, Jókai Mór, József Attila, Juhász Gyula,
Kányádi Sándor, Karinthy Frigyes; Kittenberger Kálmán, Kós Károly, Kosztolányi Dezső, Kölcsey Ferenc, , Lázár
Ervin, Mándy Iván, Márai Sándor, Mikes Kelemen, Mikszáth Kálmán, Molière, Molnár Ferenc, Móra Ferenc, Móricz
Zsigmond, Nagy László, Nyirő József, George Orwell, Örkény István, Petőfi Sándor, Pilinszky János; Radnóti
Miklós, Reményik Sándor, Antoine Saint-Exupéry, William Shakespeare, Sütő András, Szabó Lőrinc; Szabó Magda,
Széchenyi Zsigmond, Tamási Áron, Tóth Árpád, Jules Verne, Vörösmarty Mihály, Wass Albert, Weöres Sándor,
Zrínyi Miklós
H.
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK
Biblia (a kerettantervben meghatározott részletek);
Boccaccio, Giovanni: Dekameron, (részletek); Dante Alighieri: Isteni színjáték – Pokol (részletek); Homérosz:
Odüsszeia (részletek); Jókai Mór: A huszti beteglátogatók (novella); Az arany ember; Katona József: Bánk bán;
Mikes Kelemen: Törökországi levelek (részletek);
Molière: A fösvény; Petőfi Sándor: A helység kalapácsa, Az apostol (részlet); Shakespeare, William: Romeo és Júlia
vagy Hamlet, dán királyfi; Szent Margit legendája (részlet); Szophoklész: Antigoné; Villon, François: A nagy
testamentum (részletek); Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde; Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek).
Arany János: Toldi estéje; Babits Mihály: Jónás könyve; Jónás imája; Balzac, Honoré de: Goriot apó (részletek)
vagy Stendhal: Vörös és fekete (részletek); Beckett, Samuel Barclay: Godot-ra várva vagy Dürrenmatt, Friedrich:
A fizikusok; Herczeg Ferenc: Az élet kapuja; Ibsen, Henrik: Nóra/A vadkacsa vagy Csehov, Anton Pavlovics:
A sirály/Ványa bácsi; Madách Imre: Az ember tragédiája; Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma; Móricz Zsigmond:
Úri muri, Tragédia; Örkény István: Tóték; Szabó Magda: Az ajtó; Tolsztoj, Lev Nyikolajevics: Ivan Iljics halála; Wass
Albert: Adjátok vissza a hegyeimet!
Nekem nem jön át az "érv" a Trianon "vezérgondolattá" tételéről.
Néhány konkrét történelmi tény NAT-ban való megjelenésével is volt gondjuk a történelemtanároknak: az általános iskolai témaköröknél például csak a győztes harcok és csaták szerepelnek az Árpád-korból, ami azt jelentené, hogy például a tatárjárás már nem fér bele. A Horthy-korszak történelmi üzenete a középiskolás tananyagban a „talpra állás Trianon után”, jóllehet történt ott más is a magyar társadalomban, ami kevésbé szólt a talpra állásról.
Ez nettó baromság. A két háború között egy szétrombolt országból épültünk újra és még arra is volt erőnk, hogy visszaszerezzünk területeket. Ezt hogy kéne nevezni?