( uid_21365 | 2020. 01. 28., k – 04:10 )

Szerkesztve: 2020. 01. 28., k – 04:11

Az "udvariassági" szabályok, szokások közül épp a kézfogás az, amit talán a legjobban gyűlölök és utálok. Ha csak egy mód van rá, kerülöm. Sőt, nagyon gyakran akkor is elkerülöm ha nincs rá mód... arra gondolok, egyszerűen megmondom a pasasnak hogy nem óhajtok kezet fogni és kész. Lehet hogy megsértődik, de úgy fogom fel aki ilyesmi miatt megsértődik az nincs is azon a szellemi szinten hogy érdemes legyen a kapcsolatot tartanom vele.

Mondjuk persze nem vagyok fanatikus ilyen téren, mert elismerem, akadhatnak helyzetek amikor inkább elviselem... de ahhoz tényleg nagyon de nagyon komoly szitu kéne már.

Ha a pasas megsértődik és azzal támad (mint szokásos) hogy mit képzelek én, nem tartom őt elég tisztának, azt szoktam válaszolni, hogy hiszen ő maga se tudhatja, milyen tiszta a keze. Mert ha most velem kezet akar fogni, biztos ezt teszi mással is. Nem tudhatom hány másik akárkivel fogott kezet az előző pár percben. Még ha el is hiszem őróla hogy egy abszolút tiszta ember aki patyolatfehérre sikálta a kezét reggel, akkor se tudhatom mi minden ragadt rá a mancsára másoktól, akik lehet hogy kevésbé tiszták ugye. És ő se tudhatja.

Aztán vagy megsértődik vagy nem. Én általában fel szoktam vállalni az emiatti sértődés kockázatát.

A kézfogást én körülbelül olyan szinten gyűlölöm mint a Mikro$oft céget, amiből már sejthető hogy ez nálam elég komoly dolog ám.