Nem azt mondtam, hogy nem _lehet_ hanem azt, hogy ha összemérhető az input a rendelkezésre álló memória nagyságával, akkor használjuk azt. Az mmap az a fájlok memóriába mappelését jelenti - ehhez "célszerű" a 64 bites architektúra, hogy a 2/4GiB ne legyen korlát. onnantól kezdve, hogy a virtuális memóriába (címtér) belefér a teljes adatmennyiség, az OS gondoskodik arról, hogy a fájlok épp használt része bekerüljön a RAM-ba, és utána onnan vissza a háttértérra.