( locsemege | 2020. 01. 26., v – 17:58 )

Szerkesztve: 2020. 01. 26., v – 18:45

A hagyományos cuccban van egy gázkisülés cső, valamint azzal sorba kötve egy ellenállás, jellemzően 330 kΩ ... 2.2 MΩ körül. A glimmlámpa - ez a gázkisülés cső, amire utaltam -, egy adott feszültség fölött - pl. 80 V - gyújt be, s igen kis áram hatására képes jól látható fényt adni. Itt néhány 10, néhány 100 µA-ről beszélek. A fázisceruza azt vélelmezi, hogy a testednek, ami ebben az esetben egy kondenzátor egyik fegyverzete lesz, jelentősen nagyobb a kapacitása a Föld nevű bolygóhoz, mint valamelyik fázisvezetőhöz. Ráadásul, ha a közeledben lévő fázisvezetők hárman vannak, s ez épp a hálózati három fázis, azonos kapacitás esetén ezen vektorok eredője szintén épp földpotenciál. Tehát amikor egy nulla vagy föld potenciálú testet vizsgálsz, az az emberi testeddel közel azonos potenciálon lesz, így nem gyújt be a glimm cső, nem világít. Ha viszont egy fázisvezetőt érintesz meg, az áram az ellenálláson, a glimm lámpán keresztül a kezedbe folyik - ezért kell megfogni a végén lévő fém részt - majd jön a levegő, a cipőd talpa, a padlószőnyeg, parketta, mint dielektrikum, s végül a föld potenciálon lévő fém tárgyak, vagy maga a Föld nevű bolygó. Tehát van egy kondenzátor az áramkörben, mégpedig az egyik fegyverzetet a tested, a másik fegyverzete a körülödted lévő földelt tárgyak, a dielektrikum pedig a köztetek lévő szigetelés. Ha ezt a kondenzátort rövidre zárod, azaz megérinted közben a radiátort, akkor fényesebben világít majd, hiszen a kapacitív reaktancia már nem lesz az áramkörben, csak a soros ellenállás, amelyről beszéltem. Na jó, meg a tested ellenállása is.

Ha lebegő, határozatlan potenciálon lévő vezetéket érintesz meg, azért világíthat a fázisceruza, mert lehet kapacitása a vele egy csőben futó fázis potenciálon lévő vezetékhez. Olyan is lehet, hogy nullát megérintve világít, ekkor valami furcsa oknál fogva egy fázisvezetőhöz nagyobb kapacitásod, mint a földhöz, de ez nem túl gyakori. A felvillanások abból jönnek, hogy jelentős, akár több kV potenciálkülönbség lehet közted, és a tőled elszigetelt fém tárgyak között, s amikor ez a töltés kiegyenlítődik, a szerkezet gázkisüléscsöve felvillan.

Ebből tehát az látszik, ez nem egy egzakt mérés, inkább csak amolyan tájékoztató, kiegészítő információforrás tele bizonytalansággal.

Amúgy nem kell fázisceruza. A digitális multiméterek bemeneti ellenállása jellemzően 10 MΩ körül van, így AC feszültségmérés állásba kapcsolva kézben fogva a fekete mérőzsinórt, majd a pirossal a vizsgálandó pontot tapintva nullánál néhány V feszültséget, míg fázisnál kb. 60...150 V feszültséget lehet mérni. Ez persze csak annak javasolt, aki nem olyan figyelmetlen, hogy az árammérő hüvelyben felejti a mérőzsinórt, mert ha igen, úgy rosszabb esetben bele is halhat a kisérletbe. Viszont, ha odafigyelsz, s tudod, mit csinálsz, a multiméter használható fázisceruzaként is. Éppen ezért nekem nincs is fázisceruzám. Minek, ha van multiméterem. :)