( SchTamas | 2020. 01. 22., sze – 14:04 )

Nem a termelt energia mennyisége miatt hiányzik Bős-Nagymaros, hanem a folyamszabályozó képessége miatt. Ugyanakkor remelül szabályozható erőmű és így kisebb csúcsok és völgyek simítására alkalmas lett volna.

Az épülést nem fogalmaztam meg elég precízen, sry! Tehát nem nőtt az előállított villamos energia mennyisége, hanem csökkent. A beruházások egy része az eltelt idő miatt szükségessé váló korszerüsítés, tákolás. A teljesen új erőmű ritka, mint a fehér holló és nem szignifikáns teljesítményű. Az én számaim szerint az eltelt harminc évben 3634 MW termeléskiesés - bezárt erőmű, megszünt részleges erőmű, stb. - keletkezett, míg mindösszesen 2060 MW termelőképesség létesült. Ez egyenleg szempontjából -1574 MW termelőképesség változás, ami ugye kellemetlen, de tény. Másfél GW energiát most külföldről kell beszereznünk. A nap és szé erőművek leginkább látványberuházások

, mert naperőmű 45 MW kapacitással üzemel, szélerőmű mérhetetlenül kis kapacitással.  Geotermikus erőművel 4 MW kerül termelésre. Ezekről elmondhatjuk, hogy inkább modellek, hogy megfigyeljék ezen technológiákat. Termeléskiesésüket nem vesszük észre.

Az erőműveink többsége szén-, gáz-, gázolaj- és fűtőolajtüzelésű erőmű. 1 GW biomassza erőművünk van és ebből például ajkai erőmű feketeszénnel van etetve. Végülis az is biomassza ugye. Ajkán egyébként egy 116 MW teljesítményű földgáz erőmű, egy 100 MW biomassza erőmű (feketeszén) és egy vicces 2 MW-os nap erőmű van. Ezek közül pár db csúcserőmű, amire szükség is van, leginkább a szabályozó szerepe miatt.

No de! Mi az, ami nem fejlődött az eltelt harminc évben az erőmű vagyonunkon kívül? Hát a szállítási réteg - ha már it fórumon írkálunk. Leginkább ott is csak állagmegóvás és az üzemben tartást szolgáló beruházások valósultak meg. Az középfeszültségű és kisfeszültségű hálózat nagyrészt a mai napig légkábel és akkor nyúlnak hozzá, amikor egy-egy szakasz a fogyasztói igényeket már nem tudja kielégíteni. Mielőtt hozzányúlnának, akkor már közel határterhelésen vannak ezen szakaszok, gyakoribbak az áramszünetek az adott területen a leoldó biztosítóberendezések miatt, illetve a vezetékszakadások is megszaporodnak. 

Röbiden: Állagmegóvás a középfeszültségű és nagyobb hálózatokon valamint erőművi vonalon. Utóbbinál kapacitás csökkenés. Ez harminc év hozadéka. Kell Paks, sőt, kettő kellene! Szerintem.

Ugyanakkor kellene egy átfogó elképzelés/terv a szakma részéről a napenergia hasznosítására - a szelet itt hagyhatjuk a fenébe - és a naperőművek (mind a kis, háztartási, mind a nagyobb ipari méretű) okozta termelési gondok elfedésére, a hálózat fokozatos korszerűsítésére és az erőművi kapacitás növelésére, hogy importőrből exportőrré váljunk. Be kéne fejezni Bős-Nagymarost a puffererőmű volta miatt illetve a folyamszabályozási képessége miatt mert a jövő érdekesen nagy villámárvizekkel kecsegtet. Na, terv, koncepció nincs. Csak duma. Jobban teljesít illetve soros. Előbb-utóbb a háztartási napenergia termelése eléri azt a küszöbértéket, amikor zavarokat okoz a termelési többlet a hálózaton - nappal jelentős túltermelés, éjszaka meg nagy hullámvölgy - és vagy nem fogják átvenni az így termelt energiát, ezzel a háztartások beruházásai megtérülése kérdésessé válik vagy lesz a nagy hullámvölgyek kielégítésére paks és a nyári nappali többlet kivitelére keretszerződés. Meglátjuk. 

Mindez nem változtat a fizikán, miszerint a frekvenciát a forgó mozgás sebességének szabályozásával érjük el, a feszültség annál többet esik, minél hosszabb vezetékszakasz végén lóg a fogyasztó.