Nyelv és Tudományból egy nyelvész véleménye:
Az a helyes, amit az emberek használnak. Márpedig azt használják, hogy ha és amennyiben. Ráadásul ennek a mondatbevezetőnek (hagyományosan talán „kötőszónak” hívják) nagyon precízen meghatározható, sajátos funkciója van. Az más kérdés, hogy nemcsak ebben a funkcióban használják, hát egye fene, miért kéne mindig mindent precízen használni? De először a névtelen olvasó véleményéről. Nem állja meg a helyét, hogy a ha és az amennyiben egyike (a ha) „feltételez valamit” (értsd: egy feltételezésre utaló tagmondatot vezet be), míg a másik „állít valamit” (értsd: egy állítást kifejező tagmondatot vezet be). Ugyanis egyik sem állítást vezet be. Az amennyiben szót vagy a ha szinonimájaként, vele lényegében azonos módon használják (Amennyiben az elhagyott jármű egy hétnél tovább tartózkodik azon a helyen, ahol leállították, ...), vagy pedig ’amennyire’ értelemben: Amennyiben a diákok követelései nem teljesülnek, annyiban a továbbiakban is folytatják a tiltakozást – értsd: ’a nem teljesült követeléseik ügyében folytatják’. Nagyon sok olyan eset van, amikor a kettő alig különböztethető meg egymástól. Például ebben: Amennyiben kérdése van termékeinkkel kapcsolatban, forduljon közönségszolgálatunkhoz! Ez nyilván úgy van értve, hogy ha kérdése van valakinek, akkor forduljon a közönségszolgálathoz, és ahány kérdése van, azokat mind tegye fel. Tehát minél nagyobb mértékben okoznak neki fejfájást az illető cég termékei, annál inkább ostromolja a közönségszolgálatot.
Nos, az ilyen esetekre találták ki a jogászok a ha és amennyiben fordulatot. Ez körülbelül azt fejezi ki (ha precízen használják, de miért is beszélne mindenki jogászul?), hogy ’amennyire, ha egyáltalán’. Például: Ha és amennyiben a vevőnek panasza van a termékkel kapcsolatban, a forgalmazónak kötelessége a panaszokkal foglalkozni. Értsd: ’ha egyáltalán van panasza, azzal foglalkozni kell, és ha több panasza van, azokkal mind foglalkozni kell’. Minél több panasz, annál több foglalkozás.