( zZsOlTi | 2020. 01. 16., cs – 11:08 )

"Az én sztorim azokról szól, akik szeretnék megtartani a babát, de egyesek szerint fontosabb lenne azokkal foglalkozni, és azokra több időt szánni, akik meg nem. (Érdekes, arra nem hallottam javaslatot Dúró Dórától, hogy hogyan kellene javítani a gyermeket vállalók ellátását.)"

Akkor hagyjuk is. Mindenfelé tereled az értelmes vitát. Azokról beszéltem -és egy olyan szabályozásról-, akik orvosi ok nélkül el akarják vetetni a gyereket. Pont. Ha arról beszélek, hogy egy törött ablakot hogy kéne kicserélni, akkor arra nem válasz, hogy a többi ép ablakokat hogyan kéne kifényesíteni. Az egy másik téma. Igen, az eü minden területére ráférne a fejlődés, ettől még nem hülyeség azokkal IS foglalkozni aki ok nélkül eldobnak évi 30 ezer gyereket.

"Ha most elgondolkodnék a két utolsó szülésről, amelyeken apaként bent voltam, ha nő lennék, én is megijednék, ha még egy gyereket kellene kihordanom és megszülnöm. Pedig én csak külső szemlélőként éltem át, ami az asszonynak elvileg a legcsodásabb élménye kellett volna legyen. Támogatás? Jelenleg azok sem kapják meg, akik szeretnék megtartani. Így elég álszent, hogy támogassuk azokat a gyermekvállalásban, akik nem szeretnének."

Én is bent voltam mindkét gyerekem születésénél. Nekem nem volt ilyen tragikus élmény (és az asszonynak sem, nyilván fájdalmas, de nem a fájdalom a meghatározó élménye). 
Álszent arra törekedni, hogy ne legyen megölve évi 30 ezer magzat? 
Továbbra sem beszéltem szigorításról, tiltásról, nem venném el az anya jogát ,hogy egy ideig döntsön. Pusztán arról van szó, hogy a végleges döntés előtt betennék egy UH-s konzultációt az orvossal. Lehet páran a 30 ezerből rájönnek a jaj mi lesz a testemmel/cicimmel meg a mi lesz ha nem tudom felnevelni stb para helyett, hogy tulajdonképpen egy életről döntenek.

"Mellesleg a hivatkozott macedón szabályzást már eltörölték."
Lehet. A sima szigorítás/tiltás helyett akkor sem tűnik hülye ötletnek.