Konkrétan pont tegnap vettem egy laptopot a feleségemnek, Windows 10 Home van rajta, és ez is marad.
Azon gondolkodom, hogy hogyan tudnám az hosszú távon elkerülhetetlen Windows frissítések utáni "mit hozott, mit vitt" játékot a legkevesebb rizikó mellett játszani. Arról lemondtam, hogy jó lesz, de arról még nem, hogy valahog ne tudjam visszaállítani a "tegnap még működött!!!" állapotot visszaállítani.
A jelenlegi koncepcióm az, hogy magasról sz4rok bele a Windows lelkivilágába, mert a backup meg anyámkínja megoldásaiban pont úgy nem bízok mint ahogy a Win 10 alapvető minőségében sem tudok már hinni.
Ezért a tervem az, hogy lesz egy USB-s mobil vinyó, rajta egy kis linux, amiről bebootolok, és backup címen rsync -el kimásolom a teljes blokk eszközt (a Windows SSD -jét) a kisvinyóra, 250 GB nem a világ vége.
Nem érdekel mennyi ideig tart, este odarakom, reggelre kész. Lényeg, hogy gerilla módra nekem ne frissítsen a Windows! Csak akkor nyúlhat a saját lelkéhez, ha én előtte azt lementettem.
Aztán ha egy frissítés után nincs kép, vagy a user home alkönyvtárából hiányoznak a doksik, vagy az USB alrendszert vágja haza, vagy bármi egyéb hiba amit éppen most commitol Redmontban egy jóérzésű, - mondván hogy falura jó lesz, majd leteszteli a publikum, kit érdekel ha egy tickettel több van, - akkor fordítva rsyncelve csak a valóban szükséges szektorokat írja az SSD-n, és a Windows szerint újra tegnap lesz.
És másodjára már nem engedem fel a hibás frissítést.
De ez egy elég primitív megoldás. Van erre szerinted valami elegánsabb?