( sz332 | 2019. 12. 22., v – 09:01 )

Szerintem szét kell szedni a problémát. Az egyik, hogy átgondolt legyen a rendszer, alapvetően architekturális szinten, hogy képes legyen skálázódni (akár nagyobb vassal, akár több vassal). Ezt általában sikerül

megugrani. A másik, hogy a lassan futó kódrészletek ki legyenek mérve, és optimalizálva legyenek. Ez az, amire általában nincs idő, amennyiben nem embedded fejlesztésről van szó. Erre, mint fent is írták, akkor fog sor kerülni, amikor az üzleti oldal ezt betervezi. Valójában a hw költségek a fejlesztői bérekhez és az általuk előállított értékhez képest elhanyagolhatóak, de van egy olyan szint, ahol már esetleg érdemes ezzel foglalkozni.

A működjön ASAP igény az nem a fejlesztőktől jön, hanem a biznisztől, és valójában jogos: ha mondjuk elkészül a feature, és be lehet húzni egy 50 milliós bizniszt vele, akkor ki a csodát érdekel egy 100 ezres ram modul. Ennyi az eszkortlányok órabére...