Az fs2fs nem ér semmit SSD-n. Mivel az SSD vezérlője intézi a belső flashes, FTL-es dolgokat, így kívülről nem beleszólni, kívülről HDD-ként emulálja magát, szektorokkal, és mindennel. Az f2fs-nak ott van értelme, olyan Flash eszközökön, amiknél nincs ez a belső vezérlés, pl. pendrive, memóriakártya. Így SSD-n én is ext4-et használok, gyorsabb, simább, gyorsabb fstrim-elésű/fsck-zású, mindenben pattogósabb. Amit nyújt, az nekem elég. De nem volt bajom anno a btrfs-sel sem, de mivel az ext4 pattogósabb, így arra szavaztam. Nem véletlen a default szinte minden disztróban. Persze használok NTFS-t Windows telepítéseken, meg FAT32-őt is EFI bootpartíciókon, meg néha pendrive-okon, bár pendrive-ra ha én választhatok, nem a célplatform, akkor f2fs-t vagy ext2-őt tennék, de ha nincs intenzív használat alatt, az ext4 is teljesen jó rá.
Az azért érdekelne, hogy aki ufs, ufs2-re szavazott, az mi alatt használja és miért?