( trey | 2019. 12. 06., p – 08:37 )

Nem vagyunk egyformák. Most éppen várólistán vagyok egy másik Rolexre, amire kb. 5 év a várólista. Megvehetném ma is "használtan", azonnal, de nekem így nem kell. Nekem legyen rajta a nevem a hozzá járó elektronikus kártyán, legyen a nevem benne a gyártó adatbázisában és ne egy olyan tárgyat birtokoljak, amit egy Abdullah Hassan vett valamikor az Arab Emirátusban, majd Csempész Jóska becsempészte a seggében az EU-ba stb.

Vagyok magamhoz olyan jó, hogy amíg megtehetem és ha megtehetem, akkor nem veszek használtat. Nyilvánvaló, ha valamiből nem tudnék újat venni (mondjuk a Mona Lisa-t nem tudnám újban beszerezni ;), akkor tundék esetleg kompromisszumot kötni.

Egyébként nekem egyetlen autó sincs a nevemen, nincs a tulajdonomban autó. Nekem az autó munkaeszköz, olyan mint egy fúrógép, lapát vagy egy laptop. Mivel - szerintem jól dolgozok - elvárhatom a munkáltatótól, hogy ne egy rakás fost, hanem - ha úgy igénylem - akkor egy vadonatúj autót tegyen alám. Még akkor is, ha csak 2 havonta tankolok és 5 év alatt csak 20 ezer kilométert megyek vele.

Egyébként, mivel a szervizt és az üzemanyagot sem én fizetem, leszarom, hogy mi mennyibe kerül. A legjobb szervizbe hordom, nem csóróskodok. Viszont, cserébe, azt sem tudom hol nyílik a motorháztető, mert én abba még egy ablakmosót sem töltöttem soha. Nincs rá szükségem, emberem van arra, aki ezt megteszi.