( locsemege | 2019. 11. 10., v – 21:05 )

Szerintem - ez persze csak találgatás - ennek két oka van. Egyrészt vannak, akik a mindennapokra optimalizálnak, s úgy érzik, ők sohasem érik el a nyugdíjas kort, mert olyan messze van. S valóban elfedi az ember agya ezt, úgy élünk, mintha örök életünk lenne. Nem gondolunk a halálra, nem nagyon tűnődünk, hogy lehetünk még demensek és újra pelenkások...

A másik ok pedig az, hogy cégek részéről is van visszaélés. Tudtommal biztosítók kiszervezik a biztosítási szerződéskötéseket egyéni vállalkozó ügynököknek, a nyakukba varrják az ügyfelekkel való bajlódást, az új ügyfelek meggyőzését. Tehát, noha ezek az ügynökök lehetnének alkalmazottak, nem azok. Erőst rá kellene lépni a biztosítók tökére, de ilyen ez a popszakma, amíg sz.r van, légy is lesz...