( tygryss | 2019. 10. 24., cs – 12:50 )

A két dolognak nem ugyanaz a súlya.

A Google az eredményét egy tudományos folyóiratban közölte. Ez nem úgy megy, mint a "hagyományos" újságban, hogy mindent is leközölnek. Itt független tudósok nézik meg a cikket megjelenés elött. Ha bármelyik azt mondja, hogy nem, akkor nem jelenik meg. Ezért ők nem kapnak pénzt, ezzel is biztosítva a függetlenségüket, valamint a nevük is titokban marad, hogy teljesen objektív véleményt tudjanak alkotni. Itt több nagyon nagy tudós egybehangzó véleménye volt, hogy a cikk megállja a helyét. Elvileg persze előfordulhat, hogy csalnak a szerzők, de akkor az a rengeteg szerzőnek aki a cikket írta, véget ér a tudományos karierje.

Ezzel szemben áll egy blogpost, három szerzővel. Amit senki sem ellenörzött, semmire sem hivatkoznak, az állításaikat nem támasztják alá. Az ábra se világos miből keletkezett. Valamint a válaszban egy apróságot figyelmen kívűl hagynak. A hagyományos gépeket úgy szimulálunk quantum rendszert (ami az eredeti probléma volt), hogy megoldjuk a Schrödinger egyenletet (idáig benne van). De ezzel szemben, viszont a kvantum számítógép is egy kvantum rendszer, amit beállítanak olyanra, hogy másolja az eredetit. A kvantum számítógépnek nincs szüksége az egyenlet megoldására, mert eleve olyan. Ez könnyen látható, hogy a kvantumszámítógép a jobb a feladatra. A hagyományos gépnek ahoz a problémához 2^53 bit kellene ami kb 1.12 petabyte.
A blogpostban is azt reklamálják, hogy elvileg ennél ők hagyományos gépen tudnának jobbat. De ezt pedig nem mutatják meg.

Tulajdonképpen, az IBM sem vonja kétségbe a Google eredményét, csak kifogásolják, hogy ők tudnák optimalizálni a problémát a futásidőre és szerintük ez még nem ugyanaz. A cikk azért ment át és azért mondhatjuk, hogy igaz, mert habár egyes problémákban lehet optimalizálni, de másokban meg nem, ezért van egy elfogadott módja annak, hogy számítjuk ki a futásidőt, hogy ezt a kvantumfölényt igazoljuk. Ezt csinálta a Google.
Az IBM a partvonalról bekiabált, hogy de én ezt tudnám jobban is. Ez akkor lehetne komolyan vehető, ha a Nature-ben publikálnák az ő eredményüket. A másik elvi lehetőség, hogy írnak a Nature-nek, hogy a Google cikke hibás. Ez majdnem kizárt. Tehát a legjobb indulattal is az IBM maximum árnyalni tudja a képet, de a tény a pillanatyi állás szerint maradt tény.