Az I2C rendszereknek semmi problémájuk sincsen, jól érzik magukat. ;)
A probléma inkább az alapismeretek hiányánál kezdődik. Ilyenkor rendszerint a
Texas TTL receptek, 2. javított kiadás, MK. 1978
- 12. Adatátvitel
-- 12.1 Zavarok
...
elolvasását ajánlom. Van abban szó a teljesítményillesztésről is, persze a kábelek lezárásaként.
Az I2C busz az egy protokoll és egy alap buszrendszer, de nem illesztett. Igény esetén át lehet rakni más meghajtókra, akár illesztett vonalra is. Ezek a megoldások drágítják a hardvert, de elég sok irodalmat találsz hozzá. Nagyobb távolságon akkor érdemes használni, ha sok I2C eszköz lóg a buszon.
Az USART avagy az RS232 TTL szintű változata szintén illesztetlen és zavarérzékeny, de az SPI is. Az USART viszont összeköthető RS485 meghajtókon keresztül csavart érpáron, illesztett vonalon. Megfelelő meghajtót választva akár 128 eszközt is ráköthetsz.
Az interrupt meg a dma marha jó, amikor 1us vagy kevesebb idő alatt kell beavatkozni. Egy kisvasútnál fellépő lassú jeleknél meg abszolút felesleges. Hacsak nem akarsz a kisvasút kis állomásán központilag videót vetíteni. ;)