Nem engem zavar a kéz emelése, hanem az orvosok szerint az ízületeket. ;)
(csuklótámasz)
Az írás sebessége is csökken, ha sokat kell mozogni, vagy az alappozíciót elhagyni.
Hasonlóan jól kezelhető (nem a funkciógombok, mert az oldalra kellene) ez a kiosztás. Ha minden igaz, akkor DIN szabványra hasonlít.
Igazán tündérbogár vagy, hogy szerinted meg tudnán csinálni. ;)
Egyáltalán nem célom egyedi darabokat készíteni, mert azt elég nehéz pótolni. De gondolatébresztőnek nem rossz!
Van régi kapacitív 83/84 gombos billentyűm. Igazán jól lehetett verni és semm probléma nem volt vele igen sokáig. Aztán elfáradt a szivacs...
A felépítése:
- A gombok be vannak pattintva a fedélbe, így egy mozdulattal az összes felszerelhető.
- A sapkák a gombok tetejére pattinthatók.
- A rugók hasonlóak: egy darab szilikon lepedő, amelyen koncentrikus tárcsákból álló-szerű profilú szilikon cicik vannak minden billentyű alatt. Ezek középen lyukasak. (Oldalnázetből mint a Hanoi tornyai.)_
- A nyomtatott áramkörön minden "érintkező" egy félbevágott korong, aminek a két fele csatlakozik a mátrixhoz.
- Az érintkező másik fele egy szivacsból készült korong, ami kb. 7mm átmérőjű és 4mm magas. Az aljára és tetejére egy vastag alufólia korongot ragasztottak. A felső fólia óvatosan be van pattintva a gombok hátuljába.
- A billentyű megnyomásakor az alufólia korong egy lakkrétegnyi távolságba kerül a kapacitív érzékelőhöz, és az elektronika kapcsol.
Ez a felépítés örök életű lenne, ha a szivacs nem rohadna el. Azt viszont házilag nem lehet pótolni.
Viszont nekiálltam gondolkodni. Egy ilyen felépítésre fel lehetne gányolni miniatűr reflexiós optocsatolókat - aminek a vastagsága kisebb a szivacsénál. A billentyű alján maradhatna szivacs nélkül a tükrőző felület. Az optocsatoló érzékenységének szórását a led áramával egyedileg beállíthatná az mcu. Ezzel a gombok egyformán működnének.