( r3flow | 2019. 09. 07., szo – 21:51 )

Két okból nincs és nem is lesz dokumentáció, szerintem:

- Egyrészt a LEAN előbb utóbb minden bizniszbe beépül még a virágárushoz is, és ennek az a lényege hogy csak arra költsön a cég ami a core biznisz. Minden más kuka vagy ha izomból sem lehet kukázni mert kell (pl. IT*.*) akkor az szükséges rossz amire mindenféle ráfordítást minimalizálni kell, aztán azt felezni minden évben. Minden cég akinél a core biznisz nem az IT annak az IT összes szeglete "Muda II". Nem hogy többet nem fognak fizetni érte de a LEAN terjedésével a jövőben a töredékét sem akarják majd kifizetni annak amit ma még kifizetnek. A mai ismert felhőszolgáltatásoknak a jövőben sokkal olcsóbbnak kell lenniük, ha máshogy nem megy akkor a funkcionalitás csökkenésével, jönnek majd a mikro-szoftverkomponensek (akár felhős akár nem) hogy ezekből mindenki pont azt legózhassa össze ami épp lefedi a Muda II igényét, felhős verzió esetén júser oldalról nulla CPU, RAM, STORAGE, stb. felesleggel, hogy a júzer fillérre pont annyit fizessen csak amennyit elhasznál 1-1 szoftver funkciójából. Például a Photoshop bérlésnek is el kell jutnia addig, hogy nem az egész szoftver bérlése után fizet a júzer hanem csak a ténylegesen használt menüpontok és azok futási ideje után. És az is még csak a kezdet lesz. :) Aztán majd számít az is, hogy mekkora méretű, színmélységű, stb. képet szerkeszt, stb. A jövőben azt tudom elképzelni, hogy emberek megírnak majd mikroszolgáltatásokat szabványosított ki-/bemenettel és melléraknak egy árat/hó. Aztán lesz egy (vagyis 3 különböző, Google, MS, Amazon) bazinagy AI aminek a júzer megmondja hogy mit szeretne és mennyiért, az AI egyszeri díjért meg ezekből a szabványos interfészű mikroszolgáltatásokból összekukázza és összedrótozza azt amit a júzer kér, annyiért/hó, ámen. Ha ez lefedi a Muda II szintű szükséges rossz típusú szoftverigények 80%-át (és mért ne fedné le), akkor ez már önmagában felfordít mindent és az AI majd generál dokumentációt ahhoz amit összedrótozott. És ehhez nem a fejlesztőket kell szabványosítani hanem a szoftver interfészeket/tárolókat ami még megvalósítható is lehet akár. Ezt mondjuk én nem fogom megérni de a gyerek talán.

- Másrészt az agilitás pont arról szól, hogy elsősorban nem az számít hogy mikor lesz kész (azaz mennyibe kerül majd) hanem az, hogy pont olyan legyen amilyennek lennie kell, de mivel az utolsó napig senki nem tudja milyennek kell lennie ezért akár 2 hetente fordulhat 180 fokot az irány. Azt meg úgysem győzi senki dokumentációval. Amikor meg már készen van akkor (nyilván végül a "becsült" költségek többszörösébe kerülő fejlesztés miatt) meg senki nem fogja még pluszban azt is kifizetni hacsak nem multi cég a megrendelő, meg hát minek, működik, készen van. Ez utóbbiak vezetői szinten egyébként is döntéshozást vezérlő varázsszavak. A "tesztelés" szó már vezetői szinten sincs benne a szótárban, ha meg jól megnyúlik az agilitás akkor egyébként is a tesztelés lesz a dokumentáció után a második, amin spórolni lehet. Az előző pontban említett legózó AI amúgy pont fainul teljesíti azt, hogy kérek valamit lesz valami aztán kérem kicsit másképp és tetszőleges iteráció után végül rámondom hogy ez így jó. És kész is az agilis szoftverlegózás AI-al. A szoftver projektek maradék 20%-a (pl. hadronütköztetőbe vagy az ezzel egyenértékű magyar jövedéki törvény alá tartozó vállalkozások ügyvitele) meg marad kézzel hajtott soha véget nem érő fejlesztés.