( bucko | 2019. 08. 31., szo – 14:20 )

Naugye! Mondtam előre, hogy jön a sok okostojás és le fog hülyézni. :)
Pedig az egyszerű mondatok értelmezése is problémát okoz. :(

A diszk és fs függetlenül nem egészen azt jelenti, hogy vödörben vagy polcon, esetleg széfben tárolok valamit. :-D Mindössze annyit, hogy nem kell olyan elméleti megfontolásokat tenni, mint fentebb: Hurrá az xfs az optimáls! - Bár tán nem tudjuk mire, de az biztos, hogy az ls gyorsabban fut rajta. Na és?

Tehát a diszk és fs függetlenül jelentése csak annyi, hogy a sebességet lényegesen nem befolyásolja sem az alkalmazott diszk, diszk alrendszer vagy fs milyensége sem.

A 0 hozzáférési idő sem abszolút nulla. ;)
Vegyük alapul a fenti xfs+ls idejét, felkerekítve 1s időre.
Ezzel szembe lehet állítani az én indexelt tárolási módszeremet. Ha az indexek memóriába kerülnének, akkor egy bonyolultabb lekérdezés 220ns (Volt 15 évvel ezelőtt. :)), amit felkerekítek 1us-ra.
Ennek alapján a megoldásom futásideje 0,0001%-a a másik megoldásnak, ami legyen ~0%.

Mindkét megoldásnál először tárolni kell a fájlokat. Mivel nálam a tárolás pillanatában az index is keletkezik, ezért a végleges futásidő az ls-hez képest nem 0, hanem negatív lesz. :-D

A hozzáférési idő pedig egy open() és egy seek() ideje. Abba már bele se megyek, hogy ez nálam miért fog gyorsabban lefutni. ;)