Hallatlan... Afrikában minden infrastruktúra nélkül is élnek emberek... Csak hogy helyre legyél picit téve: anyám gyakorlatilag a teraszig tud "kisétálni" - egy évtizedekkel ezelőtti agyvérzés következményei miatt. Akkor még volt helyben orvos, aki gyorsan kiért, és azonnal mentőt hívva sikerült időben a ~30 kilométerre lévő kórházba bejuttatni anyámat. Ha nincs helyben doki, akkor esélye nem lett volna túlélni. Akkor volt doki szerencsére, azóta viszont ott is akkorára nőtt a körzet+szomszédos körzetből+meazontúlibólhelyetetsítős terület, hogy "normál" rendelésre gyakorlatilag csak pár óra jut településenként (nem, nem tud mindenki buszra pattanni, hiába hiszed azt, és a tömegközlekedés sem olyan, ahogy azt elképzeled (v.ö.: sok helyen busz van reggel meg van késő délután)), házhoz kimenni esetlegesen tud a doki, mert várják a másik-harmadik-sokadik településen is - ügyeleti időben meg az ügyeletes rednelőben veszi fel valaki a telefont (ha épp fel tudja venni), és majd szól a doktorúrnak, hogy x.y.-hoz is el kellene mennie. Hogy mikor jut oda, az passz, mert a hetedik határon túl van épp, és már van neki n+1 címe, ahol várják. Tudom, sajnos volt rá szükség, hogy orvost kerítsünk ügyeleti időben. Nem sikerült, úgyhogy maradt a mentőszolgálat. Szerencsére mentőállomás közel van, és volt szabad kocsi, megfelelő személyzettel.
Apám közel 30 évet húzott le bányászként, bottal épp el bír menni a legközelebbi rablóharács árazású boltig, úgyhogy az "ingyenes" tömegközlekedés őt is csak annyiban érinti, hogy ha gyógyszertárba vagy épp valamelyik szakrendelőbe kell menni, akkor igénybe tudja venni.
Kívánom neked, hogy egyikük állapotát se tapasztald meg - bár a hozzáállásod miatt akár meg is érdemelnéd.