Koszi, ez alapjan megtalaltam a wiktionary-ban is!
https://en.wiktionary.org/wiki/eligo#Latin
A Nyesten is felhivtak a figyelmem az ilyen kettos eredeztetesekre. Jelenleg meg nem tudom feloldani oket, ahhoz elobb fel kene dolgozni mindket nyelvcsalad szarmazasi grafjat.
> A nyelvészetben pedig vannak elméletek és áramlatok, divatosak vagy kevésbé divatosak – de már sohasem fogjuk megtudni, hogy pontosan hogyan történt.
Megintcsak a Nyesten jott elo ez a hozzaallas, es szerintem ez picit nihilisztikus. A XXI. szazadban vagyunk, a korlatlan informacio erajaban. Nagy mennyisegu adatot sohase volt egyszerubb feldolgozni es osztalyozni (hint: big-data, machine learning). A vizualizacio mar VR/AR szinten van (ld. Hololens), mely megkonnyiti a bonyolult osszefuggesek megjeleniteset.
Ha valaha, szerintem epp manapsag vagyunk a legkozelebb az igazsag kideritesehez. Es nem veletlenul emeltem ki valahol a hobbista nyelveszek fontossagat. Mert ha csak a hivatalos nyelveszek nyelveszkedhetnek, akkor vagy megtanulnak rendesen fejleszteni is, vagy a szukos koltsegkeretbol meg egy programozo(csapato)t is meg kell fizetniuk, vagy maradnak a XX. szazadi megoldasok... Viszont ha a (tortenetesen programozo) hobbista ugy erzi, hogy ertekelik a hozzajarulasat, akkor megoldja az egeszet ingyen, pusztan erdeklodesbol.
---
Amugy a nyelvujitas is erdekes kerdeseket vet fel:
"pl. a „sziget” értelmű „island” szó eredeti formája „iland” volt, amely a német „Eiland” szóval mutat rokonságot. A latin „insula” szó helyesírása alapján azonban bekerült az angol szóba az „s” betű."
link
A wiktionary azt mondja, hogy The insertion of s—a 16th century spelling modification—is due to a change in spelling to the unrelated term isle, which previously lacked s. The re-addition was mistakingly carried over to include iland as well. Related also to German Aue (“water-meadow”), Latin aqua (“water”). More at ea.
link
Szoval az 1500-as evekig az "island" "iland" volt (ma se ejtjuk az "s"-t), es az "ea" PIE gyokbol szarmazik (amugy a nyugati nyelveszek miert mehetnek vissza egy szotagos gyokokre, a FU-ok miert nem tehetnek ugy, ahogy CzF tette?).
"From Middle English ea, e, æ, from Old English ēa (“running water, water, stream, river”), from Proto-Germanic *ahwō (“waters, river”), from Proto-Indo-European *h₂ekʷeh₂ (“water, flowing water”). Cognate with North Frisian ia (“river”), Saterland Frisian Äi (“river”), West Frisian ie (“water, stream”), Dutch aa (“water, stream”), German Ache (“water, stream, river, flood”), Swedish å (“stream, creek”), Icelandic á (“stream, river”), Latin aqua (“water”)."
link
Ami ugye azert fura, mert nekunk is van egy hasonlo jelentesu szavunk:
ér2 – ‘vékony, csőszerű véredény’: verőér, visszér; ‘leveleken a tápanyagot szállító vékony cső’; ‘kőzetek hasadékait kitöltő ásvány, fémérc, színarany’: bányaér, az arany ere, telér. Származékai: eres, erez, erezet.
Ősi finnugor örökségünk: osztják ler (‘gyökérrost’), votják szer, cseremisz ser (‘vérér’). Lásd még ér3
ér3 – ‘keskeny patak, vízfolyás’.
Valószínűleg az ér2 szóval azonos, annak egyik magától értetődő jelentésváltozata (az ~ medrében úgy folyik a víz, mint a vér az erekben), de az is lehet, hogy finnugor eredete egy másik ágról vezethető le: zürjén sor, votják sur (‘folyó, patak’). Lásd még aranyér, visszér.
link1, link2
Itt miert nincs legalabb lehetoseg szinten felvetve, hogy a ket nyelvcsaladnak talan koze is lehet egymashoz?