( Oregon | 2019. 04. 27., szo – 15:40 )

Azt akkor fabrikáltam. (Én is sajnálom, hogy nincs meg. Csak trey tudná elővarázsolni.)

Lényegében 4 kategória volt és minden esetben a megrekedési szint a profit felzabálása volt. Azon vállalkozók, akik minden szinten tudják nyereségesen üzemeltetni a cégeiket, nem fognak megrekedni. Ezek ritkák. Naiv hozzáállás a profi menedzsment, mert az üzemeltet és kis eséllyel fejleszt vagy ha fejleszt is, akkor azt hatalmas költséggel és csekély ötlettel teszi -> felzabálja a profitot (tankönyvi forma). Legtöbb esetben a szintugráshoz olyan megoldás kell, ami csak az adott tartományban kiváló, n-szer akkorában már nem az. Sőt! Gyökérség lesz. Emiatt egy növekvő szervezet folyamatait rendszeresen felül kell írni. Legfontosabb a hibák felszámolása, mind a szervezetben mind magunkban.

Szintek ismérvei:
1. Kezdő kisvállalkozó: kettő helyett dolgozik (operatív), létszám 1-3, forgalom (IT-ra becsléssel): 10-50M
2. Lelkes dilletáns karizmatikus vezető: dolgozik (operatív), káoszkapitány, létszám 1 tucat, forgalom (IT-ra becsléssel): 50-150M
3. Kezdő profi: nem dolgozik (operatív) csak stratégia, létszám tetszőleges, mert bármilyen nagy vagy kicsi is lehet, forgalom (IT-ra becsléssel): 300-500M
4. Profi