Nem. Nekem van egy információm, amit egy feltételezésem szerint jobban hozzáértő személytől kaptam. Mivel nem rendelkezem megfelelő képesítéssel és jogkörrel, hogy ezen információ valóságtartalmát ellenőrizzem, így fenntartom mint "lehetséges" okot.
"Nem, nem tudom. Az épületgépészek se tudják. Sőt, a fizika se tudja, hogy csúsztatás lenne."
A fizika nagyon is jól tudja. A dolog ott kezdődik, hogy a napkollektor úgy van kialakítva, hogy a legtöbb beérkező sugárzást nyelje el. Ezt a cél szolgálja a kollektor gyűjtőfelületére felvitt abszorbens, vagy az üvegfelületre felvitt reflektív réteg. Minden egyes üvegfelületed csökkenti a kollektor felületedre (tájolt ablaknál a padló és fal) beérkező sugárzás nagyságát. Ugyancsak nem mindegy az üveg típusa, ugyanis ma már kapható olyan többrétegű ablak, melynek egy vagy több rétege IR reflektív a hűtési költséget csökkentendő. Ugyanezen kollektor felületek besugárzásra mutatott szöge, albedója sem mindegy. Nem tudom, te hogy vagy vele, de nem szeretnék egy olyan lakásban lakni, ahol a fal és a padló alacsony reflexiójú, matt fekete festésű.
"HMV rásegítésre fasza, fűtésre nem jó a napkollektor."
Miért is?
10kW és eddig 0kW, és nem fenn, hanem lenn, mert be van támasztva a fal mellé. Úgyhogy, komolyabb információt csak akkor tudok szolgáltatni ha felkerül, de félek, hogy nem mostanában lesz, mert nagy valószínűséggel el lesz adva és 25kWnyi más típus fog felkerülni a tetőre. Sajnos, a projectjeim átfutási ideje összemérhető a hozzájuk beszerzett alkatrészek értékcsökkenésével, és mire oda jutok, hogy a helyükre kerüljenek a dolgok, sokszor olcsóbb megvenni az újat.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "