Megszurta a szememet az idezett "inog" magyarazata: "Származékszó egy uráli eredetű tőből. ⊗ A tőhöz vö. indít."
Ha mar mozgasrol beszelunk, akkor az "indit" is a fogalomkorhoz kapcsolodik, szoval gondoltam ranezek ki mit ir :)
--
indít A: 1372 u./ indohad (JókK. 44); 1416 u./1 indeitom èl (BécsiK. 102); 1470 meg indetÿa [t-j] (SermDom. 2: 660); 1519 k. inditia (DebrK. 323) J: 1. 1372 u./ ’mozdít; bewegen, rücken’ (↑); 2. 1372 u./ ’ingerel, izgat | késztet, ösztönöz; anreizen | antreiben, anregen’ (JókK. 112); 3. 1416 u./1 ’útnak ereszt, menni késztet; abgehen lassen’ # (↑); 4. [fel~] 1506 ’fellázít; empören’ (WinklK. 183); 5. [meg~] 1510 ’érzékenységére, jólelkűségére hat; rühren’ # (↑); 6. 1532 ? ’elkezd; anfangen’ (TihK. 300), 1583 ’ua.’ (Félegyházi Tamás: NySz.); 7. 1538 ’[működésbe hoz]; in Bewegung setzen’ # (PestiN. a3); 8. 1583 ’okoz; verursachen’ (Bártfai kalendáriom: NySz.) Sz: ~vány 1829/ indítványozá sz. (NSz. – Bajza: Munkái 3: 116) | ~ványoz 1829/ (uo.) | ~ék 1886 (AkÉrt. R. 20: 33) || indul A: 1372 u./ yndoltatykuala sz. (JókK. 139); 1490 indulatlan sz. (SzalkGl. 107.) J: 1. 1372 u./ ’elmozdul helyéről; sich vom Platze bewegen’ (↑); 2. [ma főként fel~, meg~] 1372 u./ ’[heves érzelemre gerjed]; veranlaßt werden | angeregt werden’ # (JókK. 66); 3. 1416 u./1 ’hirtelen mozdul; sich plötzlich regen, rühren’ (BécsiK. 206); 4. 1495 e. ’útnak ered; sich auf den Weg machen’ # (GuaryK. 121); 5. 1517 ’keletkezik | kezdődik; entstehen | beginnen’ # (DomK. 38); 6. 1541 ’növekedni, fejlődni kezd; zu wachsen, sich zu entwickeln anfangen’ (Sylvester János: NySz.); 7. [főként ] 1727 ’meghatódik; gerührt werden’ (Ügyvédek Lapja: NySz.); 8. 1860 ’versenyen, választáson stb. részt vesz, helyezésre pályázik; starten’ # (NSz. – Bérczy K.: Vadászműszót. 94) Sz: ~atlan 1372 u./ yndolattlan ’[?]; unbeweglich’ (JókK. 27) | ~ás 1416 u./1 indolaʃnac (BécsiK. 216) | ~at 1416 u./1 indolatot (BécsiK. 113).
Valószínűleg örökség, uráli kori tővel, magyar képzéssel. ⊗ A tőhöz vö.: vog. (T.) jām- jam-, (AK., P.) jōm- ’megy, jár’; – szam. jur. jām- ’útra kel, elindul’ [uráli *jomɜ- ’megy, jár, útra kel, elindul’].. A magyarázat feltételezi, hogy a magyar szó belseji n egy eredeti m-ből keletkezett, ez esetleg a d előtti részleges hasonulásként értelmezhetőbont, omlik stb. A szó elejéhez vö.: inkább, irgalomjorgat stb. A végződése: -dít műveltető képző, illetve -dul visszaható képzőfordít, mozdulmozog stb.
SzófSz.; TESz.; MSzFE. indul a. is
--
Elkezdtem a WTF reszeket kiemelni, de rajottem, hogy akkor ki kene emelnem az egesz leirast. Meg ugy egyaltalan, mi ez a baromi sok nemet nyelvi referencia? Mas szocikkeknel nincs 10-ed annyi se (ez itt 8! sor)... Mondjuk ez mar egy tendencia az "in", "ing" szavak kornyeken. "Ingó" szavunk nincs is, meg jogilagi is az "ingatlanbol" vezetik le...
Na de akkor nezzuk mit ir a CzF, ha mar, "in-d-it" felosztasban.
--
IN, 2) Jelent mozgást, mint az i bet is magában , s megvan az in-g (in-og), ingat , ingadoz, indul, indít stb. szókban ; ugyanez rejlik a hintó , himbál (hinbál) , hinár stb...
D, Eredeti jelentését illetőleg a) ... b) mint a t (melytől tó, tora) rokona, el- vagy viaszataszításra vonatkozik ezekben : dac*, daecog, dánét, döctög, dől, döl/öt, dönt, doh, dob (ige), doszot, döf stb.
- IT igeképző
--
Tehat az "indit" azt jelenti, hogy "mozgasba lok", "mozgasba lendit" :)
Persze kinek melyik a szimpatikusabb magyarazat...
Szerk: amugy mi van azzal a misztikus "örökség, uráli kori tővel", mely "mozgast" jelent? Miert ilyen titokzatos minden ennyire ekorul a szo korul? A CzF miert ad kiterjedtebb magyarazatot a szo _ertelmere_, mint a hivatalos?