" a lakótérben (háztartási helység) egy gázégő van. " - Nincs, pontosabban már igen régóta zárt égésterűek a készülékek, azaz kintről szívják be az égéshez szükséges levegőt.
Napelemmel előállított villamos energiát fűtésre hasnzálni a legkevésbé sem optimális. No meg a kellemesen borult, sötét téli éjszakákon... Tudom, akkor dolgozzon a közös energetikai rendszer, és adjon energiát a "közösből" - ami mögött 9x%-os eséllyel gázturbinás vagy szenes erőmű fog pöfékelni.
De kezdjük az elején... Mennyi a fűtési hőigény, amit tudnia kell a rendszernek? Mennyi a tervezett egyéb hőfogyasztás (használati melegvíz, főzés, stb.)?
Hőszivattyús rendszer - jól írtad - nem drága, csak drágának tűnik. A talajszondás pláne. De kellően alacsony hőigény (passzív, vagy ahhoz közeli ház esetén) levegő-levegő hőszivattyúval is lehet tervezni. Beruházási költsége valóban magas, viszont az üzemeltetési költsége, hozzávéve azt, hogy hűtés-fűtés megoldva, takarításra is kevesebb gond van(!) a szűrt levegő befűvásából adódóan (és nem, nem tilis ablakot nyitni, de jól méretezett rendszernél gyakorlatilag fölösleges), úgyhogy ami beruházásban több, az üzemvitelben kevesebb.
Igen, éves karbantartás kell - ahogy minden más esetben is.
Én, ha most építkeznék, akkor passzív (vagy ahhoz közeli hőigényű) ház és levegő-levegő hőszivattyú vonalon gondolkodnék, hmv. előállítására pedig napkollektor+elektromos fűtőpatron lenne a választásom, főzésre meg indukciós főzőlap, megfelelő edényekkel.