( Raynes | 2019. 03. 17., v – 20:08 )

Végre kezded érteni, hogy amiről te legtöbbször beszélsz az Win2003/XP64/WinNT5.2, én meg az XP32/WinNT5.1-ről beszélek, ha XP-t emlegetek. Függetlenül attól, hogy hogyan nevezi a MS, meg a torrenten Szásáék. Sőt, mikor hardverigénnyel példálozunk, akkor XP32-n belül is meg kell különböztetni az SP0, SP1, SP2, SP3, PostSP3, PosReady variánsokat. XP64-nél eleve nincs is SP0, meg ott a számozás is külön van, de biztos vagyok benne, hogy annál is igaz, hogy minél frissebb, annál nagyobb a hardverigénye.

A 4K szektoros meghajtókról is két szinten lehet beszélni. Ma már minden modern belső háttértár min. 4K szektoros fizikailag, akár SSD, akár HDD, bár SSD-ben vannak 16K szektorosak is (3D NAND fizikai lapmérete). Azt lehet állítani, hogy ezt a fizikai 4K/16K szektort hogyan jelentik le logikailag az OS felé, általában az 512 bájtos logikai szektor a default, és a fizikai szektor meg a partícióeltolásnál (a modern szoftveres default mindenhol az 1024K-s eltolás) és a fs-clusterméretnél (default 4K körül) van figyelembe véve. De átállítható, hogy az OS felé is 4K-snak mutassa magát a meghajtó, ezt nem tudom, hogy az XP64 mennyire kezeli, lusta vagyok utánanézni, de gyanítom, hogy alapból sehogy, legalábbis az XP32 nem, vagy csak valami iszonyat nagy hekkelés árán. Partíciós táblánál és a 2TB-os határnál ez a logikai szektorméret számít. A RAID-nek ehhez semmi köze.

Az EFI partíción (ami lényegében egy FAT32 partíció) a bootkód egy .EFI fájl. Nem kell semmilyen firmware-t feltenni. Ez nagyon hasonló az MBR bootkódjához, de annál sokkal egyszerűbben kereshető, mivel bármilyen OS alól, ami tud FAT32-őt kezelni, egyszerűen fájlszinten menthető, megnézhető, módosítható, míg az MBR bootcode csak ilyen low level szinten ezt kezelő utilitykkel menthető el, mivel sokkal rejtettebben, szektorszinten létezik, így a menedzselésével többet kell mókolni, nincs szem előtt. Ráadásul az EFI partción lehet akárhány .EFI fájl és rendszer, és nem az van, mint MBR + BIOS Legacy bootnál, hogy az OS-ek egymás bootloaderét és az egyetlen MBR-kódot gányolják össze, egymás bootolását ellehetetlenítve, és vergődni kéne mit milyen sorrendben telepíts. Az MBR-rel meg a Legacy boottal az a baj, hogy 38 éves konstruktum, ami még IBM PC/XT-khez lett kitalálva DOS-hoz, és teljesen felesleges visszafelé kompatibilitás miatt lett őrizgetve meg hekkelve ennyi éven át, de az alap koncepció mára elavult és korlátos lett. Ennyi év alatt sokat változott a világ. A GPT + EFI főleg azoknak könnyebbség, akik nagy partíciókat használnak vagy több OS is van multibootban, vagy NVMe-t vagy hasonló megoldást használnak.

Nem akarlak Linuxra korlátozni, csak felnyitni a szemed, hogy az XP nem alternatíva, se az XP32, se az XP64. A Red Hat valóban sok rosszat tett a Linuxszal, systemd, pulseaudio, Gtk3, stb., de ezeket nem kötelező feltenni, vannak saját magad építhető disztrók, amikre egyszerűen nem rakod fel ezeket és máris nem vagy megint áldozat. Ez a Linuxban a lényeg, hogy szabadság van, nem vagy kiszolgáltatva a multinak (pl. Red Hat -> IBM, Canonical, Google, MS), hogy ők milyen szemetet tesznek a rendszerbe, meg mit hány évig támogatnak, mert a te magad által elemekből felépített rendszert te saját magad támogatod. De BSD-ből is felépíthető általában ugyanaz a rendszer, mint Linuxból, ha a géped egyébként viszi driverügyileg, mert nem túl újak a hardverei. Még azt sem tudni, hogy pl. a Haiku hová fejlődik, jelenleg elég dinamikusan. A ReactOS-nél is fordulhat a kocka idővel, ha történik forráskódkiadás. Esetleg Hackintosh, amit legalább annyira nem ajánlok, mint az XP-t, bár annál mégis egy fokkal jobb.

Az a 2014-ben 15% (400M) felhasználó sem volt áldozat. Nagy része simán nem is értett hozzá, XP-vel vette a gépet, régóta használta, nem érdekelte mi megy rajta. Nagy részük ma már simán váltott. Mostanra már csak néhány fanatikus tart ki mellette. A Vista sose volt sikeres, a WinNT4/2000 meg home usereknél nem terjedt, vállalati OS volt (előbbinek az USB driver és általában a driverek, utóbbinak a DirectX volt a fő gondja home user szemszögéből), amit gyorsabb követett az XP, így mire a userek adoptálták volna a Win9x után, már XP-ként tették fel leginkább. De a Win7 esete más lesz, valami 40% használja, ami ugyan csökkenni fog 10 hónap alatt, de nem számottevőbben. Annyiból is más lesz, hogy azon a gépen, amin normálisan megy a Win7, azon a Win10 sem fut sokkal lassabban, bár a Win10 alá egy SSD nem árt (valami 6 ezer forintért lőhető egy, pendrive árában), egyébként meg RAM, CPU, GPU igényben nem különböznek. Frissítésre sem, mert egy ideje a MS Win7-re is ugyanazokat a béta frissítéseket adja ki, mint Win10-hez, és az ilyen Telemetria és egyéb szemetet is visszaportolták bele, úgyhogy a két OS inkább csak kernelgenerációban meg grafikus felületben és némileg driverarchitektúrában különbözik, ezekből az egyszeri felhasználó max. a felületet látja csak különbségnek.

Az meg a legnagyobb hiba, ha azt nézed, hogy mennyire fut jól szerény hardveren meg mennyire szoktad meg. Sokkal inkább számít a driver és szoftverkínálat, stabilitás, támogatottság (ezen nem csak biztonsági update-eket értek, hanem protokollok, hardveres feauture-ök támogatottságát). Azt nem mondom, hogy a hardvigény nem érdekes, mert azért egy modern gépre készült Ubuntu, Kubuntu jóval erőforrásigényesebb, mint egy Manjaro Openbox vagy AntiX IceWM, meg nem mindegy, hogy 32 vagy 64 bit, stb., nyilván a gépnek legmegfelelőbbet kell feltenni.

No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP