( ironcat | 2019. 02. 07., cs – 14:49 )

Ugyanúgy elítélem, mint a libsizést, vagy a gyurcsányozást,… .

A szavak jelentése és elfogadottsága időnként változik. Ami korábban nem volt elfogadott, sőt csúnya szónak számított az, ha a közbeszédben elterjed, akkor elfogadottá válik. Függetlenül attól, hogy neked, vagy nekem tetszik-e. Illetve fordítva is lehet jelentésváltozás. Például a csúsztatás kb. 30 évvel ezelőtt semmilyen negatív tartalommal nem bírt. Aztán már azt is jelentette, hogy az igazság egy részének elhallgatásával akarja valaki bizonyítani az igazát. Most már sokszor a hazugság helyett is használják. Jelenleg legtöbben a negatív jelentésekre gondolnak először, ha meghallják ezt a szót.

Kb. 10 évvel ezelőtt olvastam: Korábban a nemi aktusra a gyakni szóval (és annak származékaival) hivatkoztak. Aztán egy idő után úgy döntöttek, hogy ez túl vulgáris, és a helyét a b@szni szó vette át a köznyelvben. Most már ez a csúnya szó, és a gyakni-t meghallva sokan azt sem tudják, miről van szó. Kb. 10 éve megjelent a sunázni, és legtöbben teljesen normálisnak tartják a használatát. Pedig pont ugyanazt kell érteni alatta, mint a gyakni, vagy a b@szni alatt.

A nyelv változik, ilyen értelemben is. Lehet, hogy neked, vagy nekem nem tetszik, de akkor is változik. Kifejezhetjük nemtetszésünket, de ez nem fog semmin változtatni. Ez az egész csak annyit jelent, hogy öregszünk. És azon 10-en, 20-on évesek jelentős része, aki a mostani szóhasználatban nem talál semmi kivetnivalót, 30 év múlva valószínűleg hasonló dolgokat fog gondolni az akkor új nyelvi trendekről.

Teljesen szubjektív: Nem az az igazi baj, hogy mit mond valaki, hanem az, hogy mire gondol. Még akkor is, ha nem használunk csúnya szavakat. Például egyelten egy csúnya szó nincs a következő mondatban, de aki meghallja, az tudja mire gondolt a beszélő:
Folytasson nemi aktust, a rossz illatú, ősi foglalkozást űző édesanyjával!