( renard | 2018. 12. 13., cs – 23:40 )

Rengetegen túlóráznak, önként is akár, mert úgy több pénzt lehet keresni - eddig rendben is van.
Nem mindegy viszont, hogy
- mennyit
- milyen munkakörben
- hány évesen
túlórázol.
Család mellett más ugyanezt tenni, mint egyedülállóként.
Az sem mindegy, hogy hol laksz, családi ház körül mindig van tennivaló, panelházban kevésbé. Számít az is, hogy hány órád megy el utazással.

A túl sok túlóra nem egészséges, sok ember ebbe bele se gondol, hajt, mint egy állat, mert kell a pénz erre is, arra is, évek múlva meg fáj itt is, ott is, erre is gyógyszert kell szedni, arra is, amarra meg néhány másikat. Sok munkavállalót nem a munkáltatójától kell megvédeni, hanem saját magától. Ezért volt jó a 250 óra, ezért rossz a 400.

Nálunk "ezer éve" 300 órát lehet túlórázni, nem egy olyan év volt, amikor már novemberben ez a keret "betelt" pár embernél, főleg a készenlétből végzett munkák miatt, nem kevésszer vittünk át szabadságokat a következő évre, mert valahogy nem jutott idő arra, hogy az ember az összes szabadságát időben kivegye. Fiatal korban még fel sem tűnik az embernek, hogy mennyit dolgozott, de később már érzi, hogy ez most sok volt, muszáj kicsit "lassítani".

Állítsuk meg a népességfogyást, a fiatalok házasodjanak, a családok vállaljanak legalább három gyereket, mindezt (2x) 400 - önként vállalt - túlóra mellett...
... és még arra a nemzeti konzultációra is legyen az embernek ideje, ami pont a (gyermekeket nevelő) családok védelméről szól!