> ...holott az osszes felsorolt peldat osszekoti a Czuczor-Fogarasi fele gyoktan, ahol a K_R gyok jelentese kor-szeru, kor alaku, korbe olelo.
Ket YouTube video is az indo-europai nyelvek terjedeserol:
https://www.youtube.com/watch?v=aQ283N_ZdKY
https://www.youtube.com/watch?v=KdQwalCPNAs
Az erdekes, hogy nyilvanvaloan nem mutatja (hiszen nem tudja), hogy az "elfoglalt" teruleteken milyen nyelven is beszeltek.
Probaljunk meg ertelmet keresni a CzF fele gyoktannak es forditsuk meg az atadas-atvetel iranyat.
Ebben az esetben a magyarbol (illetve annak osebol, legyen akar finnugor, akar mas) kerultek at bizonyos szavak a "jovevenyek" szokincsebe, elvesztve ezzel azt a fajta kontextust, amit a gyokrendszer is elorevetit.
Vessuk ezt ossze Sir John Bowring (1792-1872) szavaival (a fentebb linkelt e-nyelvmag cikkbol):
...
Bowring 1830-ban közzétesz egy angol nyelvű versgyűjteményt Poetry of the Magyars címmel. A kötet előszavában néhány figyelemre méltó kijelentést tesz a magyar nyelvről. Szerinte a magyar önálló, nagyon régi nyelv. Továbbá a magyar nyelv alig változott, és megtartotta ázsiai ősszerkezetét. Végül Bowring azt állítja, hogy a magyar nyelv ősformái, gyökérszavai egyszerű és egyszótagú szótári elemekből állnak. Ezek az elemek végtelen mennyiségű új szótári elemet tudnak teremteni ragozás segítségével.
---
Es akkor nezzuk meg a finnugorista elmeletek kialakulasat:
A tizenkilencedik század második feléig alig volt valamilyen rendszeres kutatás a magyar nyelv és a finnségi nyelvek rokonsági kérdésében. Legfeljebb felületes, korlátozott nyelvi párhuzamokról volt szó, amelyeket bizonyítékként használtak arra a feltevésre, hogy a magyarok és a finnek ugyanabból a törzsből fakadnak, a magyar őshaza Európa vagy Szibéria északi részén terül el.
A tizenkilencedik század második feléig alig volt valamilyen rendszeres kutatás a magyar nyelv és a finnségi nyelvek rokonsági kérdésében. Legfeljebb felületes, korlátozott nyelvi párhuzamokról volt szó, amelyeket bizonyítékként használtak arra a feltevésre, hogy a magyarok és a finnek ugyanabból a törzsből fakadnak, a magyar őshaza Európa vagy Szibéria északi részén terül el.
Ez a helyzet változott, mikor a magyarok 1849-ben elvesztették szabadságharcukat. Kiderült, hogy osztrák uralom alatt kell maradniuk. Tíz évig, 1849-től 1859-ig az osztrák kormányzó, Alexander Bach erős kézzel kormányozta Magyarországot. Az ő uralma alatt kemény germánosító politikát folytattak Magyarországon. Sőt 1858-ban azt tervezgették, hogy a németet tegyék a Tudományos Akadémia hivatalos nyelvévé.[8] Ez ellen Széchenyi is tiltakozott, attól félve, hogy az Akadémia eredeti célkitűzését, a magyar nyelv tanulmányozását, nem lehet megvalósítani.[9] A Bach-korszakban a magyar nyelv északi rokonságának gondolata teret hódított, főleg akadémiai körökben.
A jogász Hunfalvy Pál (1810-1891) fanatikus hirdetője lett annak a feltevésnek, hogy a magyar és a finn nyelv külön nyelvcsoportot alkotnak. Hunfalvy a felvidéki német kisebbséghez tartozott. Eredeti családnevét, a Hunsdorfer-t akkor magyarosította, mikor 1841-ben tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának. A békepárt parlamenti képviselője volt. Annak a békepártnak, amely ki akart egyezni a Habsburg-házzal. Hunfalvyt 1851-ben kinevezték a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosává. Ezt az állást haláláig, 1891-ig töltötte be.
Hogy Hunfalvyról miként vélekedtek akadémiai körökben, azt ő magától tudjuk meg. 1883-ban azt írta, hogy 27 évvel előbb, azaz 1856-ban, ismert, tekintélyes magyar nyelvészeket szólított fel arra, hogy támogassák az ő új folyóiratát, a Magyar Nyelvészet-et. Többen azonban erre nem voltak hajlandók, mivel akadémiai körökben azt suttogták, hogy az osztrák kormány lefizette Hunfalvy-t azzal a céllal, hogy a magyar nemzet becsületét szégyenítse meg az állítólagos finn rokonsággal.[10] Tény, hogy Hunfalvy Pál rögtön az akadémiai kinevezése után, 1851-ben támadásba lendült az Akadémiai Nagyszótár ellen. Hunfalvy azonban már nem volt képes a projektumot leállítani. Ehelyett azzal próbálkozott, hogy kiüsse a projektum tudományos alapjait:
...
Reguly Antal és Budenz Josef, a német nyelvész, aki 1858-ban került Magyarországra, hatására Hunfalvy 1860 körül a magyar nyelv rokonságát leszűkítette az északi nyelvekre. Az 1861-ben közzétett Finn Olvasókönyvében Hunfalvy a finnt jelöli meg mint a nyelvrokonsági kérdés kutatására nézve legfontosabb nyelvet.[14] Hunfalvy álláspontja teljesen eltért az Akadémiai Nagyszótár elveitől, amelyeket ő „tudománytalan”-nak mondott. Ironikusan az ő nyelvkutatási programja egyáltalán nem volt ésszerű nyelvkutatás, de az agyonpolitizált, magyarellenes Bach-korszakban mégis sikerült ráerőszakolnia programját az Akadémiára. Hunfalvy a következő elveket vallotta: a magyar nyelv anyagát rekonstrukció nélkül kell bemutatni, ami azt jelenti, hogy a gyökérszavakról nem szabad leválasztani a toldalékokat, ragokat, jeleket, képzőket. Elvben minden magyar szótári elemnek meg kell adni a rokonnyelvi megfelelőjét. Végül a gyökérszók hamis tanát, mint „tudománytalan”-t el kell utasítani.
...
---
Biztos, hogy amit az iskolaban tanultunk az tenyleg pont ugy van?
Biztos, hogy a nyelvtudomany egyenloen meri a nyelveket es azok logikajat?
Biztos, hogy nem volt a finnugorizmusban poitikai szandek?
---
Nem allitom, hogy a magyar nyelv, illetve annak az ose volt feltetlenul az atado. De azert eleg sok gyanus kerdes merult fel az elmult 200 ev soran, es azert jo lenne ezeket a dolgokat hideg es tiszta fejjel ujra atgondolni es atbeszelni.
Az biztos, hogy az indo-europai nyelvek szavainak _nincs_ logikaja. A mentalisan es kontextualisan osszetartozo fogalmakat teljesen kulonbozo szavak jelolik. Az indo-europai nyelvek ugy neznek ki, mint amik valogatas nelkul atvettek szavakat, majd megprobaltak valamit kezdeni veluk (aki tudja a logikat az indo-europai nyelvek szavai mogott, kerem ne tartsa magaban).
piros [1237 tn., 1405 k.] Származékszó, egy önállóan nem adatolható szótő -s melléknévképzővel ellátott alakja, a képzőre vö. szoros. A szótő végső soron hangutánzó eredetű, megegyezik a pirít, pirongat és a pirkad igék szótövével. A piros eredeti jelentése ’sütés, pirítás következtében vörösessé vált <étel>’ lehetett, csupán később lett a szín neve.
Pedig magyarul tudat alatt is megerezzuk, hogy a piros, a pirkad, a pirit, a parazs, porkol es a pa'rol, forral, voros milyen logika menten kapcsolodik ossze. (Laikusan: x_R -> tuzzel, hovel kapcsolatos fogalmak)
Biztos, hogy a megfelelo modszerrel vizsgaltuk eddig a nyelvunket? (Ne feleddjuk, a nyugati tudomany jellemzoen kiemel dolgokat a kontextusbol es a kornyezet nelkul vizsgalja!!)
Ahogy latjuk a finnugorista, indo-europai, analitikus, osszehasonlito nyelveszet NEM tud mit kezdeni a kontextualitassal. Mivel rossz alapon nyugszik az elemzes logikaja, ezert nem tud megfelelo valaszokat adni a felmerult kerdesekre.
Szerk: az etimologiai szotar ezt irja:
forr [1181 tn. (?), 1416 u.] Szóhasadással keletkezett a fordít ige tövéből a szóvégi r megnyúlásával. A szó eredetileg a forrásból előtörő víz forgó, örvénylő mozgására utalhatott. Hasonló jelentésbeli kapcsolat áll fenn a görög fíro ’kever’ : frear ’forrás’ szavak között. Származékai: forró
vér [1138 tn. (?), 13. század közepe] Ősi, finnugor kori szó, vö. vogul wÉr, osztják w%r, zürjén vir, votják vur, cseremisz wär, mordvin ver, ver, finn veri, lapp vârrâ: ’vér’. A finnugor alapalak *ire ’ugyanaz’ lehetett. A szó -s melléknévképzős
származéka eredetileg veres volt, a véres forma a vér alapalak hatására vált uralkodóvá. Színre utaló származékai az alapszótól elszigetelődtek, vö. vércse, vörhenyő, vörös.
ver [1138 tn., 13. század közepe] Ismeretlen eredetű. Korai adatoltsága, számos jelentése és származéka azt mutatja, hogy szókészletünk igen régi eleme. Az eredeti jelentés ’üt, ütlegel’ lehetett, a továbbiak egyrészt az ütéssel kapcsolatos cselekvések, másrészt az ütéshez kapcsolódó mozdulatok alapján alakultak ki. A ver ’ fon, sodor’ értelmére vö. német Tau, Fäden schlagen ’kötelet, fonalat készít’ (tulajdonképpen ’ver’).
---
Ez is erdekes, hogy a ver es a ve'r megintcsak magyarul kapcsolodik ossze. Erdekes, hogy a ve'r finnugor, de az eloidezoje a vere's viszont ismeretlen eredetu. Es ugye a ve'r szine piros, voros. Mint a parazsnak. Amire vizet teve az el kezd forrni. x_R. Hovel es annak tulajdonsagaival kapcsolatos fogalmak.
Valami itt nincs rendben :)