A HDMI-n tapasztalható képminőség különbségek mindig szoftveresek. Ez nem mágia, és nem kell azonnal a "környezeti zajokra" kenni, ha nem értünk/ismerünk valamit. A (200,34,34) RGB kódú piros ugyanolyan lesz, mindegy milyen forrásból jön, ha pedig sérül a jel az átvitelkor, akkor a kódolásból adódóan igencsak láthatóan zajos lesz a kép (élénk csíkok mindenhol), illetve a normálisabb monitor/tv ilyenkor lekapcsolja a teljes képet, a hiba ugyanis detektálható (de nem javítható).
Példa szoftveres problémára: az újabb Intel driverek, illetve az NVidia driverek (widózon és linuxon is) előszeretettel használják a "15-235" Limited RGB üzemmódot alapból, mivel réges-régen előfordultak olyan TV-k, amiknek ez kellett. Ilyenkor természetesen sokkal bénábbnak néz ki, mintha a teljes "0-255" Full RGB tartományt használná a 8 bitből, még akkor is, ha a TV tudja ezt kompenzálni. Természetesen át lehet őket kapcsolni, de az egységsugarú júzer ezt nem ismeri. AMD driverek nem ilyen szemetek. A gamma beállítások is eltérnek. Az sem mindegy, hogy sRGB vagy xvYCC 4:4:4 vagy milyen egyéb mód az alapértelmezett kimeneti formátum. Meg hogy van-e underscan/overscan. Ezek mind átállíthatóak.
VLC-t nem használok, annál sokkal jobb lejátszók is vannak, pl. windózon az MPC-HC és utódai, linuxon/windózon MPV, stb. Ezekben van normális "felskálázás", sőt. A frame sync-el sincs baj, ha a lejátszó át tudja kapcsolni a frissítési frekit a lejátszás indításakor. Az mpv-ben a frame interpoláció kimondottan mókás, de ezt a huncutságot speciel LG TV szoftverében is láttam már. Vajon bluray lejátszókban van ilyen? Ja, amelyik mpv-t használ belül, abban lehetne...
A bluray lejátszók előnye, hogy kényelmesek, megnyomod a gombot és kész, működik. Semmi baj ezzel, nem kell érteni hozzá, nem kell szoftvereket basztatni, simán ez lesz a legjobb megoldás a legtöbb embernek. De hogy képminőségben és hasonlóban felsőbbrendűek lennének-e a szoftveres megoldásokkal szemben, abban erősen kételkedem. Főleg úgy, hogy a blu-ray lejátszókban is szoftver fut. És mint ahogy a "felskálázás" algoritmusok is sokszor a videokártya hardverén futnak - ettől hívhatjuk azt is hardveresnek?
Miért él az emberek fejében az a tévhit, hogyha hardveres, akkor az biztos jobb, mint a szoftveres? Ráadásul ezek a határok sem élesek, tekintve hogy a mai x86 CPU-kban levő AVX utasításkészlet igencsak hajaz a hardver DSP-k utasításkészletére. Ha a DSP szoftver az előbbin fut, az szoftveres, ha az utóbbin, az hardveres? A GPU-n futó algoritmus most szoftveres vagy hardveres?
"Az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs, gyakorlatilag viszont van különbség" szösszenetet meg én is ismerem.