Miért kezdődnének ott a bajok, hogy ne lehessen rávágni? Nem azt mondom, hogy ne lehessen kimondani az igazságot, hanem azt, hogy először kelljen felderíteni az igazságot, aztán azt kimondani, ahelyett, hogy gondolkozás nélkül beszélnénk féligazságokat.
Ha egy sok paraméteres rendszerben rendes statisztika nélkül kiböksz valami közös vonást, az a legritkábban lesz a valódi ok. Ha nem a valódi okot keresed meg, az nem információ, hanem zaj. És nem arról van szó, hogy nem derítheted ki ezeket a paramétereket, hanem hogy nem állhatsz meg itt. Hasonlítsd össze az alábbi két megállapítást, és látni fogod, hogy az egyik zaj, a másik információ:
"Sok a hibás kommit, rosszak az indiai kóderek." (Vezetés mérlegel: rosszak, rosszak, de előtte az amcsik 10-szer ennyibe kerültek. Levelet iktatjuk, problémát megoldani nem éri meg.)
"A cég indiai részlege rossz minőségű kódot szállít. A problémát részletesen elemezve látható, hogy a feladatokat egyesével a legolcsóbbnak kiadva, nincsenek a beszállítók motiválva a jól karbantartható kód feljesztésére." (Cégvezetés mérlegel, most az amerikai bér 1/10-ét adjuk, ha alkalmazásba vett programozókkal dolgounk, akkor 2...3/10-ből mindig megvan. Kipróbálják, kód javul.)