( Balzamon | 2018. 08. 25., szo – 19:21 )

Azért ennél több bajom van. Tudnám sokáig sorolni:
Csak pár a legújabbakból:
- Antergos telepítő virtualboxban a KDE-t választva elhasal mindkét verzió (live, minimal)! Nem sikerült feloldani a függőségeket.
- Az Arch Linuxhoz készült Zen installer, ami virtualboxban szépen települ. Gépre telepítve nem indul el. Grub telepítési hiba gondolom.
- Manjaro-ra telepítettem az Lxqt környezetet. Átvette a KDE asztali ikonjait, de könyörgöm minek? Egyiket se tudja elindítani!

Mik szerintem a problémák?
- Egy hasonlat: Olyan a linux, mintha egy tucat különböző legoból meg kirakósból akarnál várat építeni! A nagy szabadság miatt egy katyvasz az egész. Egyszerűen képtelenség minden kombinációt kitesztelni. Mindig marad benne hiba. Ezért stabilabb GUI nélkül.
- A másik a fragmentáció. Egyszerűen túl kevés fejlesztő, tesztelő, felhasználó jut egy disztribúcióra + felületre + programra. Emiatt hibásan adnak ki csomagokat. Emiatt szívok most Manjaro-n KDE alatt.

Igazából elégedett vagyok a KDE-vel. Sok hibája van, például ne akard témázni. Archra raktam fel témákat, erre a menüből eltűnt egy rakás ikon: a menüikonok, rendszerikonok stb. Hiába állítottam vissza alapértelmezettre, az ikonok nem kerültek elő. Ez a hiba szerintem KDE4 óta megvan. Szerencsére a Manjaro-n az alap témákkal ilyen gond nincs. Az Xfce nekem mindig fapados volt. Még a Voyager Linux se tudta ezt az érzést elmulasztani. Igazából 2 dologhoz ragaszkodom grafikus felületen:
1. Ha egérrel kihúzok oldalra egy ablakot, akkor méretezze át a képernyő felére. Ez pipa.
2. Ikonos feladatkezelő. Ez úgy tudtam az Xfce-ben nincs,de kiderült van! Sőt Virtualboxban sikerült felraknom. Ez is pipa!
Úgyhogy lehet próbát teszek az Xfce-vel.