> megmérte, mekkora áram és feszültség folyhat át egy USB-s töltő sérült szigetelésű kàbelének két vezetéke között.
A feszültség nem folyik, csak az áram. Ha egy feszültségforrás sarkaira nem kapcsolunk fogyasztót, akkor semekkora értékű áram sem tud kialakulni a kimenetén, áram ilyenkor nem folyik, feszültség meg sosem :)
Az "USB-s" töltő, amire hivatkozol, táplálást igényel a bemenetén, hogy a kimenetén tudja tölteni a telefont. Egy hibátlan töltőnek a kimenetén nem lehet olyan nagy értékű feszültség, ami az emberi életet bármilyen módon veszélyeztetné, ellenben a bemenetén üzemelés közben az emberi élet kioltására alkalmas értékű feszültség van jelen (a környékünkön ez névlegesen 230V AC). Ha a töltőnek vagy kábelének az a része sérül, ami a bemeneti (230V-os) oldalon van, akkor előfordulhat, hogy valakinek sikerül az áramkör olyan részére rányúlnia, ahol halálos kimenetelű áramütést szenvedhet. Ugyanez történhet, ha bármelyik háztartási készülék sérült tápvezetékére rámarkol valaki a sérült részen, tehát nem az a veszélyes, ha valaki mobiltelefont tölt, hanem az, ha nem megfelelő műszaki állapotú berendezést használ valaki. Ha egy 230V AC-ről üzemelő készüléket pedig valaki bevisz magával a fürdőkádba, akkor annak szintén rossz vége lesz - az egyik cikkben pont egy ilyen esetet írnak le, a leányzó hosszabbítót vitt magával, ami nyilván becsúszott a fürdőkádba, ahogy a mobiltelefon is, de nem a mobiltelefon okozta a halálát, nem is a töltő, hanem a 230V AC emberi testre gyakorolt hatása.
Hogy mekkora áram folyhat egy USB-s töltő kimenetén, az az emberi élet szempontjából lényegtelen, mivel az emberi test ellenállása olyan nagy értékű, hogy a töltő kimeneti feszültsége (5V vagy 9V vagy 12V vagy 20V) nem tud akkora értékű áramot áthajtani rajta, hogy abból áramütés legyen. Ez így van, függetlenül attól, hogy te ezt képes vagy megérteni és/vagy elfogadni, vagy nem vagy képes.
A töltők kimenetén legtöbbször 5V mérhető, ahol a töltőáramot szokás két vagy több lépésben befolyásolni, mivel az USB port adatvezetékeit a töltők esetében szabadon használhatják arra, hogy ezen két láb, D+ és D- "programozásával" a töltőt rávegyék különböző értékű töltőáram beállítására. A legegyszerűbb módszer az, hogy a két adatlábat összezárják (max 200ohmos értékkel), ebből a töltő, ami ezt a két lábat "lesi", tudja, hogy most a telefon nem elégszik meg 500mA-rel, hanem több kell neki, pl. 900mA. Ha a két láb nincs összezárva, akkor max. 500mA lehet a töltőáram.
Az iPhone-oknál azt a módszert használják, hogy a két lábon különböző értékű feszültségek kombinációit állítják be, így több (egészen pontosan négy) lépcsőben tudják állítani a töltőáramot.
http://obddiag.net/usb-power.html
Korábban már írtam, hogy nagyobb teljesítményt (és így rövidebb töltési időt) úgy tudnak elérni, hogy nem a telefonba befolyó áram nagyságát növelik, hanem a töltőfeszültséget emelik meg, amit a telefonon belül egy DC-DC konverter alakít át, így tudják elérni, hogy ne legyen szükség extrém vastag töltőkábelekre és komolyabb csatlakozókra. Ez a töltőfeszültség azonban a legnagyobb jelenleg elérhető teljesítmény (100W) esetén sem lépi túl a 20V-ot.