( BehringerZoltan | 2018. 03. 29., cs – 16:27 )

Ilyen formán igen, jellemzője! Minden népdal, népi szólás stb. legyen bármennyire is pajzán vagy vaskos, mint ősforrásból eredőt kell igaznak és érvényesnek értékelnünk. De az ezekből áradó derű, vidámság nem azonos sem a gátlástalanul bármit nevetség tárgyává tenni próbáló Bödöcs féle vonaglás, sem a humoros kabaréjelenetek keltette érzésekkel.
Éppenséggel Bartók és Kodály nem léha kuplé-dalokat, verkli-futamokat hagyott ránk. Illyéssel van vitád, ha itt humort keresel. Ez a zene nem kedvünkre van, nem elandalít - ellenkezőleg: felébreszt. Nem az álomból, hanem a nem-tudásból... a világra. Arra világra amiből ez a Bödőcs, Nóti, Kabos, meg a "pestiesen" szóló Kellér és hasonszőrű társaik bár más-más nívón, de egylényegűen kívánnak viccet csinálni.