Tények:
- A csirkehús áfája 5%-ra csökkent. Néhány hónap múlva ugyanannyiba került, mint a csökkentés előtt. Azóta már drágább.
- A sertéshús áfája 5%-ra csökkent. Néhány hónap múlva ugyanannyiba került, mint a csökkentés előtt. Azóta már drágább.
- Az év elején a hal áfája 5%-ra csökkent. Most már ugyanannyiba kerül, mint a csökkentés előtt.
Tehát volt egy csökkenés, amit a vevő a pénztárnál nem fog észrevenni.
Reálbéremelés:
- A nyuggerek nem kapnak ilyet. Az előző évben, és most – köszönhetően a választásnak –, még jól jártak, mert kicsit többet kaptak, mint a tényleges (illetve a várható) infláció volt/lesz.
- Az alacsonyabb fizetésűek (akiknél ez nagyon fontos) legtöbb ágazatban kevesebb emelést kaptak, mint a magasabb jövedelműek.
- Néhány ágazatban (többségében a szemét multiknál!) ténylegesen nagy emelés volt. Például a kereskedelemben.
- Az állami szférában rendre úgy sikerül az inflációnál nagyobb mértékű emelést „adni”, hogy a végén a fizetési papíron a nettó pontosan ugyanannyi, mint az előző évben volt. Tehát volt emelés, csak a végén valahogy eltűnt. A technika: pontosan annyival kell csökkenteni a cafeteriát, mint amennyivel nőtt a fizetés. Tada!
Minél többet tudsz megtakarítani, annál kevésbé zavar a 27%-os áfa. De ha a megtakarításodat külföldi utazásra költöd, és olyan országokba utazol, ahol alacsonyabb az áfa (= bárhova), akkor is jobban jártál. Ezzel szemben, aki nem tud megtakarítani, az a nettó jövedelmének egy jelentős részét áfaként befizeti a költségvetésbe.