( zamek | 2018. 03. 07., sze – 12:01 )

10+ éve szakmányban gyártottunk ilyeneket egy kecskeméti cégnek. A probléma egy kicsit összetettebb:
- a legtöbb szárítóban nem csak kukoricát akarnak szárítani, hanem egyéb gabonaféléket is. A legtöbb baj a napraforgóval van, mert az olajtartalma miatt gyúlékony. Mindegyiknek meg van adva a cél nedvességtartalom amit el kell érni. Tehát nem hőmérsékletre kell szabályozni, hanem nedvességtartalomra, de mérni kell a hőmérsékletet is.
- Ezt ráadásul különböző zónákban célszerű mérni, de legalább 3-4 helyen. Ahogy a szem csorog lefelé oldalról meleg levegőt kell befújni, amit rendszerint egy 2+ MW-os gázégő szolgáltat, míg a másik oldalon több elszívó ventilátor szívja ki a meleg párás levegőt.
- A szoftvernek szüksége van "jóslásra" is, mivel az alján lévő elhordó sebességével tudod szabályozni a kiáramlást. Tehát fent beöntik a valamilyen nedvességtartamú terményt és neked meg kell jósolni az elvétel sebességét, hogy mire leér pont a megfelelő nedvességtartamú legyen. Ha kisebb az nem olyan nagy baj, csak több lesz a fogyasztás, ha nagyobb akkor a később a tárolóban penészedik.
- problémak: a nedvességtartalom mérésére különböző érzékelők vannak, amik rendszerint tönkremennek a mostoha környezetben. Láttunk többféle érzékelőt, a strapabíró és pontos érzékelők 10 éve is nagyon drágák voltak, ráadásul 3-4 kell belőlük.
- Ha a szezon elkezdődik (szeptember) akkor behoznak naponta egy focipálya területű 1-1.5 m vastagságú terményt (több száz mázsa), amit azonnal le kell szárítani, mert öngyulladás veszélye áll fenn, különösen napraforgó esetén, de a kukorica is hajlamos rá.
- A szárítóban egyszerre 40-100 mázsa anyag van, ha az tönkremegy, vagy a beszállított nyersanyagot nem tudod leszárítani simán rádverik az árát.
- ha átállnak egyik terményről másikra akkor ki kell üríteni a szárítót, főleg, ha előtte napraforgó volt benne és pl. kukoricára cserélnek, mert ott magasabb hőmérsékletet használhatsz, de a bentmaradt napraforgó ki fog gyulladni. Ha jól emlékszem a napraforgót max 42 fokig lehet melegíteni, de a kukorica rövid ideig elviseli a 68 fokot is.
- a gázégő nem egy házi gáztűzhely, nem lehet csak úgy ki/be kapcsolgatni, egy elindítás kb. egy perces szekvenciát jelent, (szellöztet, ellenőriz, stb.)
- a ventilátorokat nem lehet egyszerre bekapcsolni, mert rendszerint csillag-deltában indulnak, ha egyszerre négy ilyent bekapcsolsz, akkor a pillanatnyi teljesítményfelvétel annyira megnő, hogy az áramszolgáltató büntető vámot fog kiszabni a gazdára.
- mi anno linux-os érintőképernyős beágyazott PC-vel vezéreltük a folyamatot, de az effektív vezérlést PLC csinálta, a pc csak parancsolt ls ellenőrzött, pont a megnövelt biztonság okán.

Szóval nem biztos, hogy a gyári csilivi csak parasztvakítás és az sem, hogy RPi-al egyszerűen megoldható. (Az RPI az új Pic)