( ironcat | 2018. 01. 27., szo – 10:33 )

„Ezzel az erővel bármely hazai termék, ami import alapanyagból van, nem hazai termék.”

Ha általánosítunk, akkor csak bonyolódik a helyzet. De ha visszatérünk a csokoládéhoz, akkor kicsit egyszerűbbé válik a kép.

Én például a 75-80% feletti kakaótartalmú csokoládékat kedvelem. Gyakorlatilag, az íz szempontjából mindegy, hogy melyik gyártó 80%-os csokiját választod. Legfeljebb a csilis ízesítés tud nagyobb eltérést okozni. Ezeknél a hozzáadott érték viszonylag alacsony, nem túl sok helye van a kreativitásnak, nemzeti hagyományoknak. Így legfeljebb a nemzeti büszkeség szempontjából számít az, hogy magyar/svájci/… a termék.

Ha valaki az alacsony kakaótartalmú csokit kedveli, akkor már van értelme arról beszélni, hogy hol készült a csoki. Mert a hozzáadott egyéb összetevők, illetve a gyártási eljárások miatt már jelentős ízbeli, és minőségi különbségek lehetnek. De a vásárlók ízlése is eltérő lehet. Például a Magyarországon „sikeres” (= nagy mennyiségben eladott) tejbevonóból* készült húsvéti és karácsonyi édességek nyugaton nem nagyon adhatók el.

*: Költői kérdés: Mi a f@sz ez a tejbevonó? Mivel költői volt a kérdés, a válaszra sem vagyok kíváncsi. Csak jelezni akartam, hogy hiába adnak valaminek új nevet, attól még nem lesz jó íze és állaga.